A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

140*" HorvátSzerb Horvát Szerb Vend Egyéb Szaporodás 1880 -1890-ig százalékokban d -•3 | Cfi 1 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben az üsszes polgári népesség .magyar német tót oláh ruthén horvátszerb vend egyéb •o ' 1 ! 69 1 32 15 56 12 12 30 21 2 9 3.975 6.142 5.725 80S 3.747 5.489 5.806 529 7-82 9-57 15' 66 9*47 35'ői 23-37 19*73 16-69 11-93 3-75 4-41 — <9-87 6*32 7*69 15' 61 — 18-93 — — — 5*51 10-63 1-41 34-53 7 8 9 32 4 24 13 21 1 5 2 — 6.533 6.567 296 6.335 6.216 292 14'72 l2-oo 10' 31 18-63 14-13 12-30 1"96 0-12 — 15-34 — 14-46 11-13 — 0-15 — — 3-06 43-44 10 4 109 4 6 2 13 13 22 67 1 6 5 14 53 1 3 10 11 3 18 101 1 6.863 7.267 2.467 5.122 4.657 1.942 6.508 7.910 3.008 4.990 4.506 1.577 11*86 2-16 5*02 12-33 9-87 4-37 14-17 13-88 40-47 19-68 19-14 5-42 — 1-21 0*47 0-96 31*27 - 11-62 11-58 0'S7 5-18 10-66 7-24 0-81 — — — 5-19 8-89 22-66 — 0-80 — 3*22 11 12 13 14 15 286 431 177 33 145 54.895 55.727 8-02 10-70 2-80 I'll - 44*72 1-72 631.995 183.642 495.105 63.261 70.912 148.099 172.883 10-23 14*88 6*35 2-22 7-74 7*52 7-40 12-09 16*73 7.991 10.770 28 2.188 2.780 9.50« 13.318 40-57 177-28 67-04 _ 34-78 27-06 40-io 209.017 173.843 201.363 146.649 225.041 222.181 125.234 7.482 240.967 190.680 217.389 167.776 248.998 251.086 135.415 7.118 2.514 61 906 726 1.191 3.683 1.269 165 2.162 60 1.190 880 1.315 3.255 1.019 135 3.426 200 536 6.547 4.052 628 2.850 371 10.122 116 1.177 13.246 4.554 588 3.950 410 21-26 9-61 8-09 21-81 16*89 12-66 19'lü 8' 66 228-81 92-35 45'18 25-18 55-49 19-61 136-24 46*21 39-37 15-07 53*76 18' 81 109*87 35*77 91-00 66-41 - 22 ii 262' oi — 4' 87 22*89 15'29 9-68 7-96 14-41 10-65 13*01 <9-13 — 4' 86 — 14*02 31-34 21-21 10*41 — 11-62 — 19"10 66*15 119-59 102-32 12*39 — 6*37 35-60 1 i 2 1 3 ! * 5 6 7 132.716 381.404 20.139 142.533 436.309 25.981 1.434 5.811 3.776 1.154 5.157 5.814 3.221 1.771 1.152 4.360 2.154 1.054 18-11 14- íi Ä2-20 53-12 36-06 101-38 41*93 13-23 27-91 89-42 264*26 7-40 14-39 29-01 — 19-53 — 11*25 53*97 35-36 21-63 — &51 8 401.543 462.290 9.587 10.971 2.923 3.208 15-33 148-82 22*08 — — 15*13 14*44 9*75 1,712.353 1,921.719 20.102 20.987 21.533 37.371 15*03 66-io 41*32 49-96 38-25 27*28 12-23 4*40 73*58 2,352.339 2.611.264 85.551 94.679 179.138 223.572 10-91 15*22 7-86 2*15 7*77 7*68 11*01 10-67 30*11 szaporodása kedvező volt, de meg kedvezőbb Zalában, hol csaknem egészen összevágott a magyarság szaporodásával. A vendek ugy Vasban, mint Zalában nagyon erősen szaporodtak. A Duna-Tisza közén valamennyi megyében nagyobb a magyarság szaporodása, mint az ország összes népességé, de a magyarság országos átlagát csak Pest és Bács megyében haladja meg, Jász-N.-K.-Szolnok és Csongrád megyében a körül ingadozik, Heves megyében pedig tetemesen azon alul marad. A három utóbbi tiszta magyar ajkú s igy nagyobb figyelmet érdemel a másik kettő. Bács megyében a magyaron kivül még a szerb és a német ajkúak fordulnak elő nagy számmal; az előbbiek szaporodása egészen gyenge s az utóbbiaké is messze elmarad a magyarság szaporodásától; jobban megközeliti ezt a tótok szaporodása, csakhogy ezek csak 4°/o-át képezik Bács megye népességének, a ruthének pedig, kiknek szaporodása (18*98°/o) még a magyarokét is meghaladja, csak l*27°/o-át teszik az összes megyei népességnek. Pest megyében a németség alig szaporodott, a tótság pedig mégfogyott s igy az egész nagy népnövekedés, tulajdonképen a magyarság javára esik. A Tisza jobb partján különösen Szepesben és Sárosban volt rendkívül kedvező a magyarság szaporodása. Természetesen azt ép oly kevéssé tekinthetjük a magyarság belső szaporodásának, mint a nép tömegei beolvadásának, ezt tisztán az intelligens osztály magyarosodásának köszönhetjük. Nagyon kedvező Zemplénben is a magyarság perczen tje, holott a tótok alig szaporodtak valamit, a ruthének pedig megfogytak. Ezt körülbelül annak lehet tulajdonítani, hogv az amerikai kivándorlás eddigelé nagyobb mértékben a megyének csak tót és ruthén ajkú felső részét támadta meg. Sajnos, hogy a hegyaljai szőlők elpusztulása folytán a sor most már a magyar vidékekre került s meglehet, hogy a jövő évtized Zemplén déli részének gyors elnéptelenedését s vele a magyarság számbeli hanyatlását fogja hozni. Abauj-Tornában, ha tekintetbe veszsziik azt a nagy kivándorlást, mely a megyéből már több mint egy évtized óta folyik, meg lehetünk elégedve azzal a mérsékelt szaporodással, melyet a magyarság felmutat, annál inkább, mert a német és tótajkúak nagyon erősen megfogytak. Ugyanazt mondhatjuk Gömörről. itt a magyarság szaporodási aránya jóval kedvezőbb s a tót ajkú népesség is kevésbé fogyott meg. Beregben kedvező volt a magyarság szaporodása, de mégis eltörpült a német ajkúak számának bámulatos növekedése mellett. Ez azonban inkább tulajdonitható a korábbi népszámlálás tévedésének, mint a tényleges állapotok hü kifejezésének. Bereg megyében ugyanis csak alig van egy pár német község, a németek számát csaknem kizárólag az ottani zsidók képezik, valószínű, hogy ezek egy része 1880-ban részint magyarnak részint ruthénnek vétetett, holott csekély kivétellel az elrontott német nyelvet beszélik s igy német ajkúaknak veendők. Ugyanez az eset foroghat fenn Ungban is. hol a magyarok száma erős visszaesést mutat, a németeké pedig óriási százalékkal emelkedett. A Tisza bal partján általában rendkívül kedvező volt a magyarság szaporodása, még Hajdú megyében is, mely a minimumot 617*