A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

10* 2794 ex 90. Keresk. m. ein. pzhoz. Altalános utasítás a z 1890. cl e c z e m b e r. 31 -iki állapot szeri n t e s z k <"> z1 e n < I ő n é p számi á 1 á s végre h a j l á, s á h. o z. I. Általános határozatok. 1. Az 1891. január 1 -je és tizedike között végrehajtandó népszámlálás, mely az 1890. deczember 31-dikén éjféli 12 órakor létező népességi állapotot van hivatva kitüntetni, a törvényhatóság (megye, város) első tisztviselőjének, illetőleg liorvátSzlávonországokban a megyei, illetve városi közegek vezetése és felügyelete alatt történik*. 2. E czélból minden vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város első tisztviselője ez utasitás vételétől számítandó legkésőbb két hét alatt ülésre hívja meg a népszámlálásnál igénybe veendő összes alantas közigazgatási tisztviselőit. 3. Ez ülésben a közegek tudomást szerezvén jelen utasítás tárgyalása által a népszámlálás össze.-; menetéről, további teendőiket a szerint intézi. 4. Nevezetesen szem előtt tartja: a) hogy a számlálás országszerte számláló-lapokkal eszközöltetik ; b) hogy a számláló-lapok s a házi gyűjtő-lajstrom betöltésénél egyéb munka a községtől nem követeltetik ; c) hogy a megszámlálás ily rendszere mellett csak igen keves költség merül fel, de a melyet minden egyes község maga tartozik viselni. II. A törvényhatóság első tisztviselőjének előleges teendői. 5. A vármegyét vagy várost az utasitás vétele után számláló csoportokra osztja, olyformán, hogy minden számláló csoportba 500—1000 lélek essék. Szem előtt tartandó azonban, hogy a számlálás alapját a község képezi, minélfogva külön, habár 500-nál kevesebb lelket számláló községek vagy külön adóközséget képező puszták, telepek, stb. mással egy számláló csoportba sehogy össze nem vonandók, hanem külön kimutatandók. 6. A megállapított számláló csoportok külön e czélra kijelölendő felülvizsgáló közigazgatási tisztviselői) közt arányosan felosztandók, kik az így felosztott csoportok felett a közvetlen felügyeletet gyakorolják. 7. A csoportok megalakítása után a törvényhatóság első tisztviselője a kereskedelemügyi minisztériumban fennálló orsz. m. kir. statisztikai hivatalt, mely a népszámlálás közvetlen vezetésével van megbízva, azonnal értesiti arról, hogy a vármegye vagy törvényhatósági joggal felruházott város hány számláló csoportra van felosztva s kiknek felügyeletére és felülvizsgálatára bizva, valamint hogy mindegyik körülbelül hány lélekből áll, hogy a nyomtatványok a szükséges mennyiségben megküldethessenek. 8. Minden ily számláló csoportba számláló ügynök nevezendő ki a helybeli vagy vidéki értelmesebb és megbízható lakosok közül, minők : e czélra alkalmazható és tettleges szolgálatban nem álló tisztek és altisztek, lelkész, iskolatanitó, kántor, értelmes közbirtokosok, haszonbérlők, gazdatisztek, ügyvédek, kereskedők, stb. Egy számláló csoportot a községi (kör-) jegyző hivatalból tartozik átvállalni, Ez ügynök a kitűzött napon a rovatos ivek kiosztása és beszedése mellett, a számláló-lapok betöltésére felügyel; a hol pedig szükséges, a számláló-lapok közvetlen betöltése által magát a számlálást eszközli. 9. A számláló ügynökök kinevezése után azonnal bejelentendő az orsz. statisztikai hivatalnak, vájjon az alkalmazott egyének s a vidék nyelvismeretei szerint a számláló-lapok csupán magyarul, vagy a magyaron kívül hány számláló kerületben még mely nyelven s mily számarányban szükségesek. A számláló ügynökök kinevezésénél azontúl figyelem fordítandó arra is, hogy az illető vidék nyelvén kívül lehetőleg magyarul is tudjanak. 10. Minden egyes számláló ügynöknek és felügyelő közigazgatási tisztviselőnek kötelességévé teendő, hogy a népszámlálási utasítások, oktatások és minták nyomán a működő egyéneknek a szükséges utasításokat megadja és előre kellőleg intézkedjék, hogy a számlálás mindenütt január 1-je és 10-dike közt megkezdetvén, e határidő alatt félbeszakítás nélkül be is fejeztessék. 11. Egyúttal ismételve figyelmükbe ajánlandó, hogy a számlálás ideje alatfi változások (születés, halál, költözés) számba nem veendők, hanem a népesség azon állapota derítendő ki, mely 1890. deczember 31-én létezett. III. A számba veendő népesség és viszonyai. 12. A népszámlálás községenkint eszközlendő. Számba veendők pedig nemcsak a községben 1890. deczember 31-én tényleg jelenlevő helybeliek és idegenek, hanem a községbeli illetőségű távollevők is. 13. A községbeli illetőség az 1886 : XXIL törv.-czikk értelmében a leszármazás és születés, a községi kötelékbe való fölvétel és a telepedés, valamint a magyar állampolgárjog megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 : L. törv.-czikk által határoztatik meg. A mennyiben valamely lakosra nézve a községi illetőség ez alapon meg nem állapítható, a megfelelő*rovatba beírandó, hogy ki nem deríthető. 14. A népesség különböző részletes viszonyai csak a tényleg jelenlevő (helybeli és idegen) népességnél vétetnek számba. E számbaveendő részletek következők: a lakosság neve, kora, szülőhelye, honossága vagy illetősége, hitfelekezete, nyelve, családi állapota, foglalkozása vagy keresete, foglalkozása viszonya, olvasni vagy irni tudása; végül pedig a lakosság illető részének netaláni betegségi állapota és némely kiváló testi vagy lelki fogyatkozásai. 15. A lakosság e felsorolt viszonyain kivül ugyanez alkalommal a köz- és magánépületek összeírása is eszközlendő. A számbavétel részleteiről a megküldendő rovatos minták és utasítások bővebb útbaigazítást adnak. IV. A népszámlálás foganatosítása körüli eljárás. 16. Általános szabályul áll, hogy a községele a számlálást maguk eszközlik. Kisebb községekre nézve esetről-esetre a törvényhatóság első tisztviselője határozza meg, mennyiben kell a szükséges munkaerő pótlásáról gondoskodni. 17. Külön adóközséget képező puszta, mint ilyen veendő számba. Egyéb puszták azon községnél jönnek számításba, melyhez adózási tekintetben tartoznak. Tanyák, majorok, szállások, telepek, szőlőbirtokok, stb. lakossága azon községnél veendők számba, melynek határában fekszenek, de a tanya, major, telep, stb. elnevezés megtartandó. Mind e puszták, tanyák, stb. népességének számláló lapjai a községtől elkülönítve összekötendők s az illető házi gyűjtőlajstromba fektetendők. 18. Országszerte számláló-lapokkal eszközöltetik a népszámlálás. Minden jelenlevő után számláló-lap töltendő ki; a távollevők azonban csak számszerint vezetendők be a házi gyűjtő-lajstrom illető rovatába.