Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)
XIII. A testi és lelki fogyatkozásokban szenvedő népességés az összes lakosság betegségi állapota
"780 Összevetve ezt ismét az általános népszámmal, következőket tapasztalunk, megjegyezvén, liogy Horvát-Szlavonországban a beszélni nem tudók külön ki nem tüntettettek, mint Magyarországban, lianem valamely nemzetiséghez csatoltattak, minélfogva az összehasonlítás teljesen szabatos nem lehet. Az általános n«pszám A fogyatkozásokban szenvedek aránya : magyar . német tót ... . oláh .... ruthén . horvát-szerb. vend örmény . . . . czigány . . . . egyéb hazai nyelvű, külföldi nyelvű . beszélni nem tudó . 39.70% 35.05% 12.03 » 9.70 » 11.50 » 8.89 » 14.87 » 16.52 » 2.20 » 2.20 » 14.87 » 13.91 » 0.53 » 0.53 » 0.02 » 0.05 » 0.51 » 0.44 » 0.21 » 0.49 » 0.36 » 0.20 » 3.20 » 12.02 » Átlag tekintve kiderül, hogy — mellőzve a beszélni nem tudók nagy százalékát, mely alá, mint látni fogjuk, a siketnémák egy része is beosztatott — csak az oláhoknál mutatkozik a fogyatkozásokban szenvedőknél nagyobb százalék, mint a népességnél általában. Miként oszlik el a különböző fogyatkozás az egyes nemzetiségek közé, a következő táblázat mutatja: A népesség .. .. vak siketnéma elmebeteg hülye altalaoan magyar 39.70% 41.05% 17.54% 44.97% 40.21% német 12.03 » 10.61 » 4.17 » 13.66» 11.84» tót 11.50 » 11.79 » 6.74 » 9.26 » • 7.70 » oláh 14.87 » 15.23 » 13.16 » 14.71 » 22.80 » ruthén 2.20 » 2.24» 1.82 » 2.32 » 2.45» horvát-szerb 14.87 » 16.59 » 13.41 » 12.60» 12.35 » vend 0.53 » 0.67 » 0.42 » 0.60 » 0.49 » örmény 0.02 » 0.03 » 0.02 » 0 07 » 0.07 » czigány . . 0.51 » 0.54» 0.45 » 0.28 » 0.42 » egyéb hazai nyelvű 0.21 » 0.69» 0.14 » 0.77 » 0.42 » külföldi nyelvű 0.36 » O.21 » 0.12» 0.26» 0.20» beszélni nem tudó 3.20 » 0.35» 42.01 » 0.50 » I.05 » A vakok között tehát a magyarok, kis részben a tótok és oláhok, legerősebben pedig a horvát-szerbek haladják meg az általános népességi átlagot; a siketnémák százalékai csak részben tekinthetők összehasonlítási alapúi, a mennyiben a közel fél millió még beszélni nem tudó gyermek e rovatbau szerepel; az elmebetegek között ismét a magyarok, de ezúttal a németek is szerepelnek az átlagnál magasabb arányban ; a hülyék között a magyarok fél százalékkal, a ruthének 0. 2 5, az oláhok ellenben közel 8°/ 0-kal haladják meg a népiességi átlagot. A műveltségi fok vagy az olvasni-irni tudás és nem tudás mekkoraságát fölötte érdekes tudakolni oly egyéneknél, kik ezt gátló valamely testi fogyatkozásban szenvednek, mint a vakok, vagy lelki bajban sínlődnek mint az elmebetegek, avagy épen mindkettőben, mint többnyire a hülyék. A kutatás eredménye következő: vak siketnéma elmebeteg hülye összesen Olvasni irni tud 1,334 870 2,332 1,076 5,612 csak olvasni tud 241 108 264 285 798 sem olvasni sem irni nem tud 19,264 18,896 10,213 17,311 65,784 Összesen . . . 20,839 19,874 12,809 18,672 72,194 Itt fájdalom nem rektifikálható a népszám akként, miként azt az előző VIII. fejezetben tettük, a hol ugyanis az olvasni-írni tudásra még kora szerint sem kötelezhető 7 éven alúli gyermek levonatott. Ezért alapszámul az összes népesség vétetett, mi az összehasonlítást eléggé megbízhatóvá teszi, a viszony fontosságánál fogva azonban ismét a nemi külömbség is vétetett tekintetbe. E szerint:
