Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)
XIII. A testi és lelki fogyatkozásokban szenvedő népességés az összes lakosság betegségi állapota
"781 olvasni irni tud csak olvasni tud Sem olvasn i + i r nem tud férfi. nő férfi nő férfi nő a népesség általában 40.80 2 8.30 3.ÖS ' 8.50 56.12 63.20 vak 8.80 • 4.09 1.18 1.13 90.02 9 4.78 siketnéma 5.44 3.17 0.59 0.50 93.97 9 6.33 elmebeteg . . 21.68 14.40 1.58 2.59 76.74 83.01 hülye 7.40 3.79 1.40 1.68 91.20 94.53 A mint előrelátható vala, az e fogyatkozásokban szenvedők sokkal csekélyebb mértékben bírják az olvasni-írni tudást, mint a népesség általában. Föltűnő azonban, liogy a siketnémák, kiknek egy része mégis némi oktatásban részesül, nagyobb mértékben nélkülözik az elemi művelődés alapját, mint a hülyék, kik mindkét nemben 2—2 százalékkal meghaladják amazokat. Erős érv azontúl arra, hogy az elmebetegek inkább a műveltebb osztályból kerülnek, továbbá az, hogy az olvasni-írni tudók csak felével állnak hátrább az általános E szerint van: vak férfi értelmiségi keresetű 69 közszolga 18 nyugdíjas 77 a háztartásnál foglalkozó — a földmivelésnél foglalkozó 2,686 a bányászatnál foglalkozó 5 az iparnál foglalkozó 359 a kereskedésnél foglalkozó 4 4 napszámos 296 cseléd . ... t 9 jövedelméből él 204 alamizsnából él 1,826 intézetben elhelyezett 112 iskolába jár 39 foglalkozás nélküli 4,496 kéjhölgy fogságban letartóztatott 2 népességnél, a többi fogyatkozásban szenvedőket pedig 3-szor is felülmúlják az elemi ismeretekben. Az utolsó, egyszersmind egyik legérdekesebb összevetés, mely e téren még kinálkozik, a testi-lelki fogyatkozásokban szenvedők foglalkozásának kutatása. Legérdekesebb lett volna, ha minden egyes foglalkozási nemet, vagy mesterséget külön lehetett volna kutatni. Ez azonban túlmessze menő részletekbe visz vala. miért itt inkább csak a főcsoportok bemutatására szorítkozunk, különbséget téve azonban itt is a két nem között. siketnéma elmebeteg hül3*e összesen nő férfi nő férfi nő férfi nő 5 2 — 25 — 5 — 106 — 4 — 3 — 5 2 32 25 5 2 22 5 8 5 149 1,938 — 2,060 — 1,260 — 1.789 7,047 454 3,396 940 1,908 442 3,336 736 13.898 — 13 — 5 — 11 4 38 26 524 87 258 32 205 29 1,520 9 11 2 36 7 30 8 147 173 492 337 274 227 573 367 2,739 32 42 198 27 86 48 210 652 140 20 18 57 38 38 32 547 1.526 366 437 380 344 669 675 6,223 115 122 86 750 572 48 79 1,884 35 142 111 73 37 194 119 750 6,119 5,449 5.006 1 2,871 3,068 5,033 4,413 36.455 1 1 2 1 i 6 E számok nem kivánnak további magyarázatot vagy százalék szerinti részletezést. így is kiviláglik, hogy a szóban levő szerencsétlenek legnagyobb része, úgyszólván épen fele, foglalkozás nélküli, a ki tehát emberbaráti, többnyire családtagjai támogatására szorul. A közadományból, vagyis alamizsnából élő 6,223 és intézetben elhelyezett 1884-gyel együtt ez 44.562 vagy az összességnek 61. 7 °/ 0-a. Mellőzve egyéb, alig keresetnek nevezhető foglalkozást — például az iskolajárást — alig egy harmada tekinthető olyannak, ki keresménye után él. A jelen népszámlálás alkalmával vétetett föl először mintegy csak kisérletképen, a lakosság betegségi állapota. De még e kísérlet is csak az anyaországra terjed, mert HorvátSzlavonországban ez adatok nem gyűjtettek, vagy legalább föl nem dolgoztattak. A főeredmény következő:
