Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

Történelmi vázlat. Az 1870-diki népszámlálásról kiadott hivatalos mű előszavában az egész művelet pragmatikai tör­ténete lőn elmondva, bemntattatván az összes okmá­nyok is, melyek alapján ez végrehajtatott. Ugyanez eljárás látszik szükségesnek az 1880-diki számlálást illetőleg is; mert, ha ezúttal más vezeti vala a szám­lálás műveletét, a réginek történelmét, az eljárás módozatát, a leküzdendő volt akadályokat s az ered­mények mikénti elérését csak innen tudhatta volna meg. Tiz év hosszú idő az ember, még inkább a fele­lőséggel és nagy munkával járó hivatalt viselő életében. És habár ezúttal még ép erőben ért a nép­számlálás ismételt vezetésének kötelessége: a jelen folyó évtized végszaka aligha fog már e helyen találni. Ezért utódom iránti kötelesség is e művelet meneté­nek és összes mozzanatainak pontos följegyzése, hogy utánam fiatalabb erő, lehet több sikerrel, bár aligha több buzgalommal és odaadással végezhesse a reá hárulandó föladatot. De nem csak a jövő iránti tekintet, a munka aktuális fontossága is eléggé teszi érdekessé annak részletes megismerését; miután a számlálásnál alkal­mazott rendszer alapján, az anyag feldolgozásával nagy lépéssel sikerült előbbre vinni a népszámlálások egész ügyét és meghaladni e téren bizonyos tekin­tetben még mivelt szomszédainkat is. Az ügynek Magyarországon első hivatalos meg­penditése következő fölterjesztésben foglaltatik, me­lvet, mint az országos magyar kir. statisztikai hivatal igazgatója, 1879. julius hu-24-én báró Kemény Gábor akkori földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter úrhoz intéztem volt : Nagyméltóságú miniszter úr! Tiz év mult, hogy Magyarországban az utolsó népszám lálás végrehajtatott. E nagy művelet minden rendezett állam­ban 5—10 évi cyklusban szokott ismételtetni, sőt sok államban ezt törvény is rendeli. Magyarországba liki népszámlálásról szóló 1869. III. tcz. ily hatf foglal magában, mert már akkor is folytak nemze ások arra nézve, hogy vala­mennyi európai állam 3n, még pedig a 0-sal vég­ződő évtizedek utolsó i sék végre a számlálás. Az 1872-ben, Szt-Pétervárott ülésezett VIII. nemzetközi statisztikai kongressus ez óhajt határozottan formulázta, s az egyes kormányok — köztük a magunké is — elfogadván a kongressus határozatait, eleve hozzájárultak ez óhaj teljesí­téséhez. Hogy azonban biztosságot szerezzek magamnak az egyes európai államokban ez iránt létező nézeteket illetőleg, mint a nemzetközi statisztikai kongressus állandó bizottságának ez idő szerinti elnöke, körlevelet intéztem valamennyi külföldi statisz­tikai hivatalhoz, kérve őket, tudassák velem, lesz-e az ő orszá­gukban 1880-ban népszámlálás s mily intézkedések történtek máris az ügy előkészítésére ? A beérkezett válaszokból kiderült, hogy Ausztriában egész Németországban, az Orosz birodalomban, Svédországban, Dániában, Belgiumban, Svájczban, Olaszországban és Szerbiá­ban 1880 végén fog végrehajtatni a népszámlálás. Ugyanez van kilátásban Francziaországban, bár onnan hivatalos tudósí­tással még nem birok és valószínűleg meglesz Spanyolország­és Portugalliában is, noha onnan is hiányzik a hivatalos válasz. Ez országok némelyikében már előkészületek is történnek, Németországban nevezetesen október havában fogják az ügyet tárgyalni. Monarchiánk lajtántúli részében körülbelül félév óta fog­lalkoznak e tárgygyal a cs. kir. központi statisztikai bizottság kebelében, melynek meghívására, néhány ez ügyet tárgyaló ülésében, Nagyméltóságod elődének meghagyásából, magam is résztvettem. A statisztikai bizottság megállapodásai jelenleg az egyes minisztériumoknál tárgyaltatnak, hogy az ott hozott határozatok értelmében a végrehajtás részletei is megállapí­tassanak. Nálunk ez ideig hivatalos lépések nem tétettek, de részemről igenis foglalkoztam az ügygyei, melynek fővonásait képes vagyok Nagy méltóságod kívánatára azonnal előterjesz­teni. mihelyt Excellencziádnak erre felszólítani méltóztatik. Mielőtt azonban ez ügyben további lépéseket tehetnék, szükséges Nagyméltóságod, illetőleg a magas kormány elhatá­rozását ismernem, vájjon kívánatosnak méltóztatik-e tartani hogy Európa államainak 1880-ban végrehajtandó eme nagy­műveletében Magyarország is részt vegyen ? Részemről, az ügy közigazgatási fontosságát nem is érintve, csak statisztikai szempontból emelem ki, hogy — habár a vezetésem alatti hivatalra ez által új és óriási munkateher háramlanék — mellőzhetőnek nem tartom; általános közmí­veltségi szempontból pedig sem merném ajánlani, hogy Európa kulturállamainak ily együttes működése alól Magyarország kivonja magát. Ha Nagyméltóságod közbenjárására a magas kormány igenlőleg határozna, mindenekelőtt törvény volna alkotandó, mely a kormányt e rendkívüli eljárásra és teendőkre felhatal­mazza. Azontúl előterjeszteném Nagyméltóságodnak az általam A M. KIR. KÖZPONTI • STATISZTIKAI HÍVATAk K ö NYVTARA

Next

/
Oldalképek
Tartalom