Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

"VIII máris kidolgozott általános tervezetet, melyre nézve.talán az orsz. statisztikai tanács volna meghallgatandó; mig a részletek megállapítása egy Nagyméltóságod által ezen tanács tagjaiból választandó bizottságra lenne ruházandó, melyben az Excellencziád által külön kinevezendő megbizottjain kivül, a nmélt. belügyi, pénzügyi, honvédelmi és közoktatásügyi miniszter urak külön meghatalmazottjai is résztvehetnének. Kötelességemnek tartom egyébiránt már ez előleges előterjesztésben is érinteni, hogy a népszámlálás, ha a tudomány és közigazgatás mai igényeinek megfelelőleg fog végrehajtatni — mire nemzetközi összeköttetéseink is köteleznek — tekintélyes, közel 400,000 írtra rugó pénzösszeget fog igénybevenni. Megjegyezhetem azonban, hogy kínálkozik mód, mely szerint az állami budget az 1868. III. tcz. által egyelőre megállapított,vagyis 150,OOOforintnál nagyobb összeggel alighafogna igénybe vétetni, s hogy ez összegnek is csak kisebb része esnék az 1880-diki évre, nagyobb része már csak az 1881-ki költségvetést terhelné. Budapest, 1879. július 24. Keleti Károly s. k. E lölirat a miniszter ur által méltány oltatván, a népszámlálásnak 188 0-ban való foganatosítása elhatároztatott és az orsz.statisztikai hivatalnak meghagyatott hogy a népszámlálás tervét, az ehez szükséges törvényjavaslatot s mindkettőnek indokolását terjeszsze fel. E megbízatásnak megfelelőleg terjesztetett föl következő törvényjavaslat és indokolás, a törvényjavaslat közlése mellőzhető levén, miután az csekély változással elfogadtatván, alább, mint szentesitett törvény kerül közlés alá. Javaslat az 1880. decz. 31-diki állapot szerint végrehajtandó népszámlálás iránt. 1. A népszámlálást külön törvény rendeli el. 2. A népszámlálás alapjául a tényleges (a számláláskor jelenlevő helybeli és idegen) népesség szolgál; de az illetékes vagyis jogi népesség (a távollevő helybeli hozzá- s a jelenlevő idegen leszámításával) is megállapítandó. 3. A számlálás önként ajánlkozó, részben fizetett ügynökök által országszerte a közigazgatási hatóságok felügyelete és felülőrködése alatt végrehajtandó. 4. A számlálás országszerte számláló lapokkal eszközlendő. 5. A számláló lapok tartalma minden egyes megszámlálandó egyénre nézve: a vezeték- és keresztnév ; a nem (férfi, nő) ; a kor (születési év) ; a vallás (hitfelekezet); a nyelv (vagy nemzetiség); a családi állapot (nőtlen, özvegy stb.) ; a családfőhöz való rokonság vagy sógorsági viszony; a hivatás és foglalkozás (kereset, ipar, munka- vagy szolgálati viszony); a szülőhely (ország, megye, község); a honosság (helybeli, idegen) ; a jelen- vagy távollét ideiglenessége vagy huzamossága ; a műveltségi fok (olvasni-, irni tudás). Jeyyzetképen: a kórállapot (vak, siketnéma, hülye stb.) és a katonasághoz való viszonya. 6. A népszámlálással együtt más fölvétel (állatszámlálás, iparstatisztika stb.) a lakhelyek és helyiségek leírásán kivül össze nem kötendő. 7. A számlálást a községek országszerte saját költségükön kötelesek a kiadandó utasítás értelmében végrehajtani. 8. A számláló lapok pontos betöltésén kivül a községekegyéb összeállításra nem köteleztetnek. A saját szükségletűk, e szolgáló népességi könyvet minden község maga készíti el a számláló lapokból. A lapok e könyv elkészültével azonnal a közigazgatási hatósághoz s onnan, járásonkint csomagolva, a stat. hivatalhoz beküldendők. 9. A begyült anyagnak földolgozása a központban, külön e czélra betanított munkások által, az orsz. s^at. hivatal vezetése alatt történik. 10. A népszámlálási terv részleteit valamint az eljárás módozatait külön bizottság állapítja meg,melyet a földmivelés-, iparés kereskedelmi miniszter a statisztikai tanács tagjaiból alakít s a melybe a belügyi, közoktatási és honvédelmi miniszter urak külön képviselőket neveznek. A bizottság munkálatát a belügyi és földm., ip. és ker. miniszter urak szentesítik. 11. A népszámlálás föelvei a monarchia másik felével egyöntetűen és közös tárgyalás alapján megállapítandók. 12. A népszámlálás vezetésével s a kiadandó népszámlálási mü szerkesztésével az orsz. stat. hivatal bizatik meg. Indokolás a népszámlálásról szóló javaslathoz. Az államok, mint tudva levő, kénytelenek népességöket időnkint számbavenni. E számbavétel vagy megszámlálás szükségét és nélkülözhetetlenséget fölösleges ezúttal bővebben indokolni. Rendezett állam el nem lehet nélküle, mert népe számának s különböző viszonyainak ismerete alapját képezi közigazgatási, egyházi, sokban gazdasági, általában pedig társadalmi politikájának. A népszámlálás a mily kezdetleges modorban hajtatott végre alig egy századdal is eze.őtt, épannyira fejlődött és tökéletesbült a legutóbbi évtizedekben. Az immár több mint negyed század óta időnkint ismétlődő statisztikai kongressusok talán egy irányban sem fejtettek kí~Dly üdvös működést, mint épen a népszámlálási módszer tökéletesbitésében, összhangzásba hozatalában. Az egyes államot versenyezve törekedtek minél részletesebben ismerni meg népssségöknek nemcsak számát, de nemét,vallását,társadalmi viszonyait, családi állapotát, korát stb. Minden ujabb népszámlálás egy-egy nagy lépés volt a társadalmi tudomány haladásában, csak egy kívánni való maradt még, az, hogy ne csupán egy államnak, hanem egész világrészünknek, bizonyos időpont alatti hű és kimerítő népességi képét nyerjük. A Szentpétervárott 1872-ben ülésezett VIII. nemzetközi statisztikai kongressusnak sikerült e tekintetben is egyezséget hozni létre s a különféle államok népszámlálásainak nemcsak alaki, de időbeli összhangzatát is megállapítani. Eddigelé ugyanis az egyes államok régibb szokás, vagy szükség és egyéb intézményeik idvánata szerint, hol 10, hol 5, hol épen3 évi időközökbea ismételték a népek megszámláltatását? 4