Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)
I. Általános területi és népességi viszonyok
4 s immár kideríthető* hogy Magyarország 1.20 Fiume város ós területe ... 2.94 Horvát-Szlavonország .... 1.23 Yolt határőrvidék 1.15 egy házra esett egy lakásra esett lakás lakófél háztartás 1.35 1.05 3.24 1.10 1.24 1.— 1.15 1.— Hogy mégis némi bepillantást nyerjünk a számlálás alkalmával a családi viszonyokba, ki kellett ezúttal tüntetni, vájjon az illető, mint családfő, mint családtag vagy egyéb minőségben lakik a lakásban? Itt már a nemi megkülönböztetés is fontos, mint azt az alábbi számok bizonyítják. Találtatott ugyanis: Családfő Családtag Fgyéb Összesen Magyarország . . . férfi 2.663,384 3.549.398 536,864 6.749.646 nő 448,623 6.037,658 492.695 6.978,976 összesen . 3.112,007 9.587,056 1.029,559 13.728,622 Fiume város és területe . férfi 3,81S 4,409 1,311 9,598 nő 1,059 8,519 1,805 11,383 Összesen 4,877 12,988 3,116 20,981 Horvát-Szlavonország a) polgári . . . férfi 254,565 280,053 54,997 589,615 nő 58,282 504,069 42,449 604,800 Összesen 312,847 784,122 97.446 1.194,415 b) volt határőrvidék férfi 150,452 170,451 33,148 354,051 nő 24,534 294,383 25,110 344,033 Összesen 174,986 464,834 58,264 698,084 Látni való ebből — mi különben természetszerű is, hogy a családfő túlnyomó többségben férfi (átlag 85°/ 0-ban) s csak kivételes esetekben, többnyire, ha özvegyre kerül a családfő szerepe, nő. A családtagok között ellenben túlnyomó a nő (63: 37°/ 0-hoz), mi onnan nyeri magyarázatát, hogy a férfitagok korábban lépnek ki önálló keresőkül az életbe, viszont meg mint tanulók, inasok stb. távol vannak az atyai háztól. Az egyéb czímen a lakásban tartózkodók számában ismét, bár csekélyebb arányban túlnyomó a férfi, mi az ország kereseti viszonyaiban, nevezetesen a nagy többségben levő mezőgazdasági foglalkozásnál a gazdasági cselédség nagy létszániából magyarázható. Jelen népszámlálás, mint már az 1870-diki is, a tényleges népesség alapján foganatosíttatott, Számba vétetett ugyanis az összes jelenlevő, akár helybeli, akár idegen illetőségű egyén, ki a számlálás idejében az ország valamely helyén bár csak ideiglen is tartózkodott. Az eredmény, az alább következő I. számú táblázatban, megyénkint van kitüntetve. Hogy azonban máris necsak az ország végösszegében, hanem, az idézett táblázatban foglalt csoportosítás alapján, országrészek szerint is áttekinthessük, itt röviden összefoglaljuk, összehasonlítva egyúttal az 1870-diki eredménynyel: Az összes tényleges polgári népesség volt: Tehát 1880-ban I. M a g y a r o r s z á g. 1880-ban 1870-ben több kevesebb 1. Duna bal partján , . , . 1.757,552 1.730,628 26,924 = l'f.3% — 2. Duna jobb partján . . 2.562,355 2.406,958 155,397 = O'06°/ 0 — 3. Duna-Tisza köze. ....... 2.138,174 202,785 = 8"cc% — 1.490,696 — 49,155 = 3'40% 1.888,290 — 67,435 — 3 "io » 1.753,590 — 32,284 = 1'87 » 2.152,903 — 68,855 = 3.80 v Összesen 13.728,622 13.561,245 167,377 = 1'22°/o — II. Fin m e város és területe ..... 20,981 17,884 3,097 = 14'80 o/ 0 — III. Horvát-Szlavonország 1.194,415 1.143,920 50,495 = 4'23°/o b) volt határőrvidék 698,084 694,278 3,806 = 0'54 » — Összesen 1.892,499 1.838,198 54,301 = 2'87 % — A Szt-István-korona országai együtt . 15.642,102 15.417,327 224,775 1 '44 "/o A szaporodás, mint látszik, a tizenegy évi egész korszakra nézve csekély, és messze elmarad azon szaporodás mögött, melyet az ország lakossága az 1857-től 1869-ig terjedő tizenkét éves korszakban tanúsított, a mikor is az 1.648,814 lelket vagyis 11.97°/ 0-ot, évenkinti átlagban tehát közel egy százalékot tett. A nélkül, hogy e csekély szaporodás különféle okait itt külön-külön kutatnók, mégis fölemlitendőnek látszik, hogy az 1872 — 73-iki kolera közel negyedfélszázezer lakost ragadván el, az ország népessége csak 1876-ban érte el újra a már 1869 végén elért volt létszámot, minélfogva a fent kitüntetet 224,775 léleknyi szaporodás csak 4 évre esik s így ez időre az évenkinti átlag 0. 3 6 százalékot tesz. Nehezebb a jogi népességnek megállapítása, mely voltaképen az ország hon-polgárait tűntetné ki és a jele n- é s távollevő liel y b e 1 i e k b ő 1. a jelenlevő idegenek kizárásával alakul. Minden eddigi népszámlálásnál tapasztaltatott ez elemek helyes kipuliatolásának nehézsége. Az ideiglen és huzamosan távollevők fogalmának megállapítása mindig bizonyos önkényes értelmezést tételezett föl. helyes eredményekre pedig azért sem vezetett, mert számos távollevőnek nem volt itthon oly hozzátartozója, a ki helyesen bemondta volna, ha pedig be is mondta, tartózkodási helyét is helyesen be tudta volna mondani. E bajt a népszámlálás szabályzatainak megállapításával
