Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)
I. Általános területi és népességi viszonyok
gyakran foglalkozott nemzetközi statistikai kong r e s s u s o k föl is ismerték, és ennek köszönhető a Szt.Pétervárott 1872-ben tartott VIII. kongressusnak abbeli határozata, hogy ezentúl valamennyi állam egy időben tartsa meg népszámlálását, még pedig a 0-sal végződő évtizedekben. Hazánk és Ausztria szorosan tartották magukat ezen, a legtöbb államkormány által is elfogadott nemzetközi határozathoz. De mikor az 1880-diki esztendő, melyen e közös népszámlálás először lett volna foganatosítandó, elérkezett, kitűnt, hogy a legkevesebb állam tartotta magát e határozathoz; miért is a számlálás alkalmával más államokban tartózkodó honfitársak és viszonyaiknak bemondása a legkevesebb állam részéről volt megnyerhető. Magyarország az említett határozatokra való tekintettel állapította meg saját számlálásának szabványait és lehetőleg egyszerűsíteni akarván az eljárást, az rendeltetett, hogy a háztartáshoz tartozó, de ideiglen távollevők után, kettős számbavétel kikerülése végett, számláló lap ne töltessék be, hanem azok csupán nemileg megkülönböztetve, szám szerint Írassanak be a házi gyűjtő lajstrom e czélra nyitott rovatába. Ideiglen távollevőnek az utasítás értelmében az volt tekintendő, »ki másutt, akár az országban, akár azon kívül, állandóan le nem telepedett és a kinek visszatérésére számíthatni.« Bár ekként a számlálás alkalmával csak igen csekély adat állt rendelkezésre, a jogi népesség mégis a valóságot eléggé megközelítőleg ki volt deríthető. Tolt pedig: Magyarország Fiume város és területe Horvát-Szlavonország Volt határőrvidék A jelenlevő A távollevő helybeli népesség 13.201,201 436.270 14,098 448 1.093,637 55,686 652,325 67.045 Az összes jogi népesség 13.637,471 14,546 1.149,323 719,370 Összesen . 14.961,261 559.449 15.520,710*) E szerint a tényleges népesség a jogi népességet 1880-ban 121,392 lélekkel, vagyis 0. 7 7°/ 0-kal haladta meg. Ugyané különbözet volt: 1870-ben 243,132 lélek vagy l. 6 0°/ 0 1857-ben 100,645 » » 0. 7 3°/ o s így az eltérés, daczára a különböző eljárásoknak, nem tetemes. Könnyítette egyébiránt, sőt, úgyszólván, egyedül tette lehetővé a jogi népesség kitüntetését azon körülmény, hogy a jelen népszámlálás alkalmával, az egyes lakosoknak külön születési és külön illetőségi helye is tudakoltatott, minek alapján a helybeli és idegen népesség szabatosan volt szétválasztható. E két irányú tudakozás eredménye következő: Születése szerint Magyarország férfi nő összesen helybeli 5.173,121 5.046,112 10.219,233 azon megyebeli 923,290 1.281.078 2.204,368 más megyebeli 531,651 554,843 1.086,494 a fővárosból való 10,533 12,015 22,548 liorvát-szlavonországbeli . . . 7,134 5,723 12,857 íiumebeli 422 146 568 ausztriai 83,040 61,735 144,775 külföldi 13,205 9.685 22,890 ismeretlen 7,250 7,639 14,889 Összesen 6.749,646 6.978,976 13.728,622 nek majd háromnegyedrésze (74. 4°/ 0) saját szülőhelyén lakik Más 16° o azon megyében lakik, melynek valamely községében született, s így voltaképen csak a szomszédba látogatott el vagy ott telepedett meg. Az itt tartózkodó ausztriai meg külföldi születésűek száma csak l. 2°/o. Majdnem hasonló viszonyokat találunk az illetőségre nézve, mint azt következő számok bizonyítják : Illetőségére nézve Magj'arország férfi nő összesen helybeli 6.115,669 6.346.944 12.462,613 azon megyebeli 354,195 384,393 738,588 más megyebeli 216,854 198,341 415,195 a fővárosból való 5,555 5,277 10,832 horvát-szlavonországbeli . . . 3,361 2,094 5,455 íiumebeli 178 67 245 ausztriai 38,838 28,972 67.810 egyéb külföldi 5,963 4.039 10,002 ismeretlen 9,033 8,849 17,882 Összesen . . 6.749,646 6.978,976 13.728,622 Csakhogy itt a helybeli illetőségűek száma még nagyobb t. i. 90. 8° o s az azon megyebeli illetőségüekkel egyetemben (5. 3° 0) épen 96°/ 0, úgy, hogy az összes más illetőségű népességre csak 4°/ 0 esik, melyből fél százalékot az Ausztria- és más külországokba való illetőségűek foglalnak el. Ebből az is következik, hogy számos idegen helyi születésű már helyi illetőséget nyert, illetőleg többé nem a mozgó (fluktuirende) hanem a megtelepedett (sesshafte) lakossághoz számítható. A viszonylagos népességre nézve, mely a lakosságnak a lakott területtel való összevetéséből keletkezik, czélszerűnek látszik ismét visszatérni az országrészek szerinti tagozáshoz. Itt ugyanis még fontosabb tudni, az ország mely részei örvendenek sűrűbb népességnek. Viszon3*laTerűlet • Tényleges go s vagyis kilométer- polgári 1 • kilóm. ben népesség esu n eP e s" I. Magyarország. " ség 1. Duna bal partján 33,707.14 1.757,552 52.14 2. Duna jobb partján 43,363.49 2.562,355 59.09 3. Duna-Tisza köze 36,261.70 2.340,959 64.56 4. Tisza jobb partján 31,523.71 1.441,541 45.73 5. Tisza bal partján 44,455.65 1.820,855 40.96 6. Tisza-Maros szögén 34,44 3.73 1.721,3 1 2 4 9.97 7. Erdélyben 55,731.16 2.084,048 37.39 - Összesen és átlag . . 279.749.68 13.728.622 49.75 II. Fiume város és területe . III. Horvát-tízlavonorszáo; 19.57 20.981 1,072.10 a) polgári 23,277.87 1.194,415 51.31 b) volt határőrvidék . . . 19,238.15 698,084 36.29 Összesen és átlag . . . 42,5 1 6.02 1.8 9 2,4 9 9 44.51 E kis összeállításból látni való, hogy a hazai lakosság helyváltozási hajlama nem túlnagy, a mennyiben a népességA Szt-István korona országai együtt. 322,285.27 15.642,102 48.54 Ha összehasonlítjuk e számokat az 1870-diki eredményekkel. némi javulást mutatnak ugyan és a szoros értelemben vett magyar anyaországban meg is haladja a népesség • mértföldenkint a 3000-et; az egész szt. István birodalomban azonban jelenleg is csak 2793 lélek esik átlag egy • mértföldre, mig 1870-ben e szám csak 2753-at tett. *) Az utólag beterjesztett III. kimutatás szerint a jelenítő helybeli népesség Fiúméban 13,629, Horvát-Szlavonországban 1.098,627 és a volt határőrvidéken 652,913 lélekre rug.
