1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VII. PEST VÁROS NÉPESSÉGE 1857-BEN

Az ipari keresők között az osztrák és külföldi honosok aránya különösen az élelmiszer-, a fonó-szövő és az építőiparban volt jelentős. Száz magyarországi honos ipari keresőre jutó ausztriai és külföldi honos ipari kereső, iparáganként: Élelmiszeripar 52,1 Fonó-szövő ipar 37,8 Építőipar 37,7 Iparos művészet 35,7 Agyagipar 33,3 Műszeripar 32,9 Mázoló-festőipar 30,6 Bőr- és papíripar 28,9 Faipar 27,7 Sokszorosítóipar 24,6 Ruházati ipar 22,7 Fémipar 22,0 Vegyes ipar 17,5 Tisztitő-pipereipar 13,4 Női kéziipar 12,5 Olaj- és zsíripar 4,1 Ipar összesen 25,7 Kőrösy megkísérelte az eredeti bejelentési jegyek alapján a foglalkozási viszony meghatározását is. Megkülönböztette a "munkaadó" és "munkavevő", valamint a "kérdéses viszonyban" (munkaviszonyban) állókat. Mai szóhasználatunkkal élve a "munkavevők" az alkalmazottal rendelkező önállók; a "munkaadók" az alkalmazottak; a "kérdéses viszonyban állók" pedig az alkalmazottal nem rendelkező önállók - ide sorolva a szabadfoglalkozásúakat és a tisztviselőket is - számlálását és csoportosítását végezte el. Ma már alig tudjuk eldönteni, hogy az őröket, hajdúkat, pedagógusokat és az egészségügyben tevékenykedőket miért minősítette "kérdéses munkaviszonyban" állóknak. Kétségtelenül némi bonyolultság jelentkezik az osztályozásban, azonban mégis megközelítőleg áttekintő képet nyerhetünk a foglalkozási viszonyokról. 64. A KERESŐK FOGLALKOZÁSI VISZONYA NEMENKÉNT Kereső összesen Önálló Alkalmazott Kereső összesen Alkalmazott Nem Kereső összesen Alkalmazott Nem Kereső összesen alkalmazottal alkalmazott nélkül Alkalmazott Férfi 44101 4334 12048 27719 Nő 19793 490 1601 17701 Együtt 63894 4824 13649 45421 százalék Férfi 100,0 9,8 27,3 62,9 Nő 100,0 2,5 8,1 89,4 Együtt 100,0 7,6 21,4 71,1 79