1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

kor még nem definiált, de már valószínűleg alkalmazott foglalkozási kategóriáját. A két népszámlálás között eltelt időszak gazdasági fejlődését ugyanis elsősorban az jellemezte, hogy az önálló iparosok, kereskedők és földbirtosok, földművelők száma jóval kisebb mértékben növekedett, mint a segédmunkásoké, napszámosoké, szolgáké — amint azt a következő táblázat tanúsítja. 41. A NÉPESSÉG FOGLALKOZÁSA 1857, 1870 1857 1870 Foglalkozás szám szerint százalék szám szerint százalék az 1857. évi százalékában Pap, lelkész 19606 0,1 19858 0,1 101,3 Hivatalnok 52798 0,4 62761 0,4 118,9 Katona 66560 0,5 53339 0,3 80,1 író, művész 12571 0,1 12018 0,1 95,6 Ügyvéd, közjegyző 3345 0,0 4884 0,0' 146,0 Egészségügyi személyzet 7267 0,1 14283 0,1 196,5 Földbirtokos 1365466 10,0 1975716 12,8 144,7 Ház- és járadék tulajdonos 171273 1,3 80680 0,5 47,1 Gyáros, iparos 227279 1,7 291091 1,9 128,1 Kereskedő, alkusz 42443 0,3 51507 0,3 121,4 Hajós, halász 7394 0,1 19209 0,1 259,8 Segédmunkás a földművelésben 902411 6,6 1714793 11,1 190,0 az iparban 182337 1,3 355873 2,3 195,2 a kereskedelemben 24345 0,2 67798 0,4 278,5 Másféle szolga 376919 2,8 1143075 7,4 303,3 Napszámos 764255 5,6 1369312 8,9 179,2 Egyébféle férfi 14 éven felül 649713 4,8 384118 2,5 59,1 Nő és 14 éven aluli gyermek 8791886 64,3 7797012 50,6 88,7 Összesen 13667868 100,0 15417327 100,0 112,8 A keresők között 1857-ben és 1870-ben is a mezőgazdaságban foglalkoztatottak voltak döntő többségben. Az Öt Kerületben 1857-ben a keresők közel 40 %-át sorolták a mezőgazdasági keresők közé. A napszámosok (18,4 szolgák (10,5 %) aránya is magasabb volt, mint az iparban foglalkoztatottaké (9,9), ha nem vesszük tekintetbe az egyéb férfi keresők arányát (13 h). Az arányok stabilitása mögött azonban jelentős mértékű létszámnövekedés rejtőzik. 1870-ben közel háromszor annyi a szolgák száma, mint 1857-ben. A kereskedelemben tevékenykedő segédmunkások száma is több mint két és félszeresére, az ipari segédmunkásoké pedig közel kétszeresére nőtt. (Lásd a 41. sz. táblát.) Viszonylag szerény a "gyárosok, iparosok" (28,1 %), a kereskedők (21,4 %) számának növekedése. A földbirtosok számának több mint negyven százalékos növekedése (44,7 h) a birtokviszonyok átalakulását jelzi. Viszonylag jelentős eltérések mutathatók ki a kerületekben és tartományokban a foglalkozási ágak arányai között. Az agrárszektor súlya Horvát-Szlavónországban a legnagyobb (77 %) és a Pest-Budai kerületben a legkisebb (32 %). Ezt követi a napszámosok aránya: a Nagyváradi kerületben közel minden negyedik kereső (28 h) napszámos, a Pest-Budai és a Kassai kerületben minden ötödik (21 és 19,0 %). A Katonai Határőrvidéken és Horvát-Szlavónországban ellenben elenyésző az arányuk (2,1 h, 3,3 %), a Pozsonyi és a Soproni kerületben csak minden nyolcadik (12-13 h). A legiparosodottabb a Pest-Budai kerület (12,1 %). A szolgák aránya a kassai kerületben a legnagyobb (12 h). 54