1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

42. A KERESŐK MEGOSZLÁSA (%) FOGLALKOZÁSI ÁGAK SZERINT, 1857 Kerület, tartomány Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Hivatalnok stb. Házbirtokos Szolga Napszámos Egyéb férfi kereső Pest-Buda 32,0 12,1 2,4 2,7 8,6 8,9 21,4 12,0 Sopron 43,3 11,0 2,0 2,2 5,3 4,5 11,0 13,3 11,8 Pozsony 43,5 9,6 2,3 2,3 5,3 4,5 10,7 11,9 15,2 Kassa 39,9 8,2 1,0 2,4 3,6 12,2 19,0 13,8 Nagyvárad 37,6 7,8 1,0 2,1 1,3 9,9 27,9 12,4 Öt kerület 39,3 9,9 1,8 2,3 4,8 10,5 18,4 13,0 Szerb V. Temesi B . 53,4 9,3 1,7 1,9 3,0 5,3 16,3 9,0 Kat. Határőrvidék 59,7 3,1 0,7 16,6 0,5 0,4 2,1 17,0 Erdély 51,2 5,3 0,6 2,5 1,3 3,8 16,1 19,3 Horvát-Szlavónorsz. 77,0 6,5 1,9 2,0 0,8 3,7 3,3 4,9 Összesen 46,5 0,4 1,9 3,3 3,5 7,7 15,7 13,3 A foglalkozási struktúrát és a foglalkozási viszonyt tükröző adatok olyan agrár jellegű ország képét érzékeltetik, ahol a kis birtok, kis üzem és kis vállalkozás, üzlet a domináns. A keresőknek ugyanis közel fele (46,5 %-a) a mezőgazdaságban tevékenykedik és sem a mezőgazdaságban, sem a kereskedelemben, de még az iparban sem jut egy segédmunkás egy önállóra. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem szerkezete kerületenként és tartományonként jelentős mértékben eltérő az 1000 önállóra jutó segédmunkás mutatója szerint. Míg Erdélyben alig fele annyi (284) mezőgazdasági segédmunkás jut 1000 önálló földbirtokosra, földművelőre, mint az Öt Kerületben (578), a Katonai Határőrvidéken ennek több mint kétszerese (1211) és Horvát-Szlavónországban csaknem háronszorosa (1689). Az iparban éppen megfordítva. Az Öt Kerületben lényegesen több (853), ezen belül különösen a Pest-Budai kerületben közel kétszer annyi (1012) segéumunkás jut 1000 ipari önállóra, mint a Katonai Határőrvidéken, vagy Erdélyben (446, 572). A kereskedelemben ilyen szélsőséges arányok nem mutathatók ki. Az említett mutatók általában összhangban állnak a kerületek és a tartományok gazdasági fejlettségének általános minősítésével, de nem zárható ki, hogy a segédmunkás besorolás gyakorlata esetleg kerületenként vagy tartományonként eltérő volt. Ennek szem előtt tartásával is megállapíthatjuk, hogy 1857 és 1870 között a magyar mezőgazdaság, ipar és főként kereskedelem fejlődését jelzi a segédmunkások számának növekedése. 43. EZER ÖNÁLLÓRA JUTÓ SEGÉDMUNKÁS, 1857, 1870 Kerület, tartomány Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Pest-Buda 536 1012 659 Sopron 660 822 455 Pozsony 544 799 591 Kassa 517 916 623 Nagyvárad 625 680 573 Öt Kerület 578 853 574 Szerb Vajdaság Temesi Bánság 858 824 643 Katonai Határőrvidék 1211 446 385 Erdély 284 572 544 Horvát-Szlavónország 1689 797 601 Összesen 1857 661 802 574 1870 868 1223 1316 55