1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

9. AZ ÁTLAGOS ÉVENKÉNTI NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS, % 1850-1857 1857-1870 közötti növekedés közötti 1 % alatt 1 h felett csökkenés Trencsén, Zólyom, Szepes, Ung, Borsod Árva-Turóc, Sáros, Zemplén Vas növekedés 1 % alatt Sopron, Győr, Fejér, Tolna, Veszprém Baranya Bars, Nyitra, Liptó Gömör, Abaúj Pozsony Pest, Heves, Szatmár, Bereg-Ugocsa Szabolcs, Máramaros Zala 1 % felett Moson, Komárom, Esztergom, Hont, Nógrád Csongrád, Szolnok, Jászkun k., Arad, Békés Somogy Az összevetés természetesen csak megközelítésnek minősíthető, mert az 1850/57. évi népességnövekedést a megyék 1857. évi, az 1857/70. évi népességnövekedést pedig a megyék 1870. évi területére vetítettük. 10. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉVENKÉNTI ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSE (%), 1850-1857-1870, A MAI ÁLLAMIGAZGATÁSI BEOSZTÁS SZERINT Megye 1850/1857 1857/1870 Megye közölt számított közölt számított Budapest 0,65 0,26 0,28 2,60 Baranya 0,90 0,47 0,30 . 0,36 Bács-Kiskun 1,20 1,37 0,43 0,74 Békés 1,80 1,60 0,90 0,90 Borsod-Abaúj-Zemplén -0,04 0,31 0,67 0,70 Csongrád 2,60 1,90 0,49 0,90 Fejér 0,93 1,37 0,47 0,74 Győr-Sopron 1,60 1,04 0,40 0,80 Hajdú-Bihar 1,80 0,97 0,90 0,80 Heves 1,18 1,16 0,53 0,71 Komárom 1,60 1,00 0,32 0,63 Nógrád 1,37 1,02 0.27 0,60 Pest 1,00 1,27 0,61 0,64 Somogy 1,90 0,58 0,74 0,90 Szabolcs-Szatmár 1,89 0,25 1,30 1,30 Szolnok 1,50 1,27 0,72 0,90 Tolna 0,76 1,09 0,27 0,74 Vas 0,72 0,67 1,00 1,20 Veszprém 0,67 0,56 0,56 -0,04 Zala 0,30 -0,30 1,40 2,10 Összesen 1,17 0,89 0,74 0,74 Az ország mai területére átszámított népességnövekedési adatok közel ugyanazt a területi megoszlást tükrözik, mint az Öt Kerület adatai. 1850 és 1857 között az ország közepén: Csongrád, Békés, Bács, Fejér, Szolnok, Pest megyékben növekedett legnagyobb ütemben a népesség száma, 1857 és 1870 között azonban a perem-megyékben: Zalában, Szabolcsban, Vasban. (Az alapadatokat lásd a 3. sz. táblában, illetve az 1980. évi népszámlálás visszatekintő táblázataiban.) 30