Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Római kőemlékek a Csallóközben Mgr. Mathédesz, Lajos A Római Birodalom legnagyobb kiterjedését Traianus (98-117) uralkodása alatt érte el. A birodalom három kontinensen, Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában terült el. A rómaiak határvonalként, ahol lehetett a természetes határt használták. Európában ilyenek voltak például a folyók (Duna, Rajna), Észak-Afrikában a sivatag. Ahol ez nem volt megoldható, ott mesterséges határt hoztak létre. Ilyen volt Britanniában Hadrianus vagy Antoninus fala, vagy a felső-germániai raetiai határszakasz.1 Pannonia esetében a Duna vonalát használták határként. 1 Breeze - Jilek - Thiel 2008, 27-31; Schmidtová - Mathédesz 2019, 2-3. 2 Püspöki Nagy 1968, 9-34. 3 Kovács 2017,17. 1968-ban jelent meg Püspöki Nagy Pétertől a Püspöki mezőváros története címet viselő helytörténeti monográfia. A kötet első fejezetében a régi irodalomból ismert Csallóköz területéről származó régészeti leleteket (kőemlékek, érmék, fibulák, edények, terra sigillata, bronz szobrok) és az antik szerzők műveit gyűjtötte össze. A fejezet végére arra a következtetésre jutott, hogy a Csallóköz a birodalom szerves részét képezte.2 Ezen tévhit hosszú évtizedeken keresztül fennmaradt és a csallóközi települések monográfiáiban újra és újra megjelenik.3 Annyiban igaza volt, hogy Oroszvár után a határt nem a ma ismert főmeder, hanem a Mosoni-Duna ága képezte. Erre utalnak a megtalált katonai táborok, mint Ad Flexum (Mosonmagyaróvár), Quadrata (Lébény-Barátföldpuszta), Arrabona (Győr). Ha északabbra, a mai Kis-Duna vonalán, lett volna a határ, akkor ezen táboroknak ott kéne elhelyezkedniük. A régi római leleteket szintén egyoldalúan a római jelenlét bizonyítékaként kezelte. Fel se vetette, hogy azok utalhat
