Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Mgr. Mathédesz Lajos nak a germán-római kapcsolatokra vagy később is másodlagos felhasználásra kerülhettek (kora középkor, középkor, újkor).4 4 A római tárgyak másodlagos felhasználásáról bővebben lásd: Kraskovská 1971, 127- 131; Kolníková 1973, 129-137; Kölnik - Rejholcová 1986, 343-356; Krekovic 2012, 89- 96; Mathédesz 2018, 9-24. sNémeth — Kovács 2011, 61-62 6Fröhlich 1891,236-238. A Csallóköz területéről napjainkig hat településről, több lelőhelyről legalább huszonöt római kőemlék ismert. A hat lelőhely a következő: Bálványszakállas, Csallóközaranyos, Csicsó, Ekei, Komárom, Orsújfalu és Pozsonypüspöki. A kőemlékek egy része sajnos már csak régi leírásokból ismertek (Csicsó, Ekei, Komárom). A kőemlékek között éppúgy megtalálhatók a feliratos és a felirat nélküli emlékek. A feliratos emlékek közt találhatunk sírfeliratokat (tituli sepulcrales), fogadalmi feliratokat (tituli sacri) és építési feliratokat (tituli operum publicorum) is. Pár feliratos kőemlék esetében, azok töredékessége miatt nem oszthatók be egyetlen egy fent felsorolt csoportba se. A kőemlékek között szintén találhatunk szobrokat és architektonikus elemeket is. A Csallóköz területéről ismert kőemlékek legnépesebb csoportját a síremlékek képezik. A leletanyagban megtalálhatjuk éppúgy a sírsztéléket és a szarkofágokat is. A római temetők mindig a városon kívül, a kivezető utak mentén terültek el. A tipikus római temetkezés szokás a korai időktől fogva az elhunyt elhamvasztása volt. A hamvasztásos temetkezés mellett a 2. század végén elterjedt a csontvázas temetkezés, nem utolsósorban a feltámadást hirdető misztériumvallásoknak köszönhetően.5 Ekeiről két feliratos emlék ismert. A kőemlékek valamikor a 18. század vége fele kerültek napvilágra. A feliratokat 1787 környékén Magyary-Kossa István másolta le. Hagyatéka, kéziratai hasonló nevű rokonához kerültek Tápiószentmártonba. A feliratokat itt másolta le Thaly Kálmán (1839-1909) író, költő, országgyűlési képviselő,Jókai Mór másodunokatestvére, aki a feliratok közlését átengedte Fröhlich Róbert (1844-1894) számára. A feliratokat az Archaeologiai Értesítő 1891. évfolyamában jelentette meg.6 A feliratokat Mommsen is átvette, aki a CIL III. kötetében a 11028. és a 11064-es szám alatt közölte őket. Az első kilencsoros sírfelirat volt. A felirat nyolcadik és kilencedik sorát vagy felcserélték vagy a kilencedik sor teljesen felesleges. A kőemlék felirata a következő:
