Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában
Prof, emeritus RNDr. Alexander Dudich, CSc. 1958, 1961,1967). Vadászati és madártani vonatkozású munkássága - a Csallóközről is - a függelékben található meg (15 ill. 22 idézet). Üj kötelességek, elhatározások és buktatók az erdészeti kutatás terén A második világháború vége, a front átvonulása Turčekékat családostól Kovarcon, illetve Nyitrán érte, időközben megszülett Anna leányuk, valamint fiai, László és Iván. A beneši dekrétumok nyomán természetesen a magyar arisztokrácia birtokai is elkoboztattak, tulajdonosaik elmenekültek, börtönbe jutottak, illetve kegyelemkenyérre szorultak. Amíg Turček álláshoz jutott, szavai szerint, utólag el sem tudott volna számolni azzal, hogy családostul addig miből is éltek, amíg mint családfő nem jutott kenyérkeresethez. A háború utáni politikai zűrzavar és a gazdasági szükség körülményei között lassan indult meg az állami aparátus építése, mindenesetre az ipari ágazatok prioritást élveztek, így az erdőgazdaság is. Ennek keretében megalakult az erdészeti hagyományairól közismert Selmecbányán az Állami Erdészeti Kutatóintézet (Štátne výskumné ústavy lesnícke v Banskej Štiavnici). A világháború előtti szervező tevékenysége és vadászati, valamint ornitológiái irodalmi munkássága alapján Turnékét 1946. október elsejével alkalmazták tudományos segéderőként az intézet erdőgondozási és erdőbiológiai osztályán. Széleskörű tájékozottsága, szakmai ismeretei valamint kezdeményezései nyomán gyors előmenetelben volt része, és csakhamar betölthette az igazgatóhelyettesi tisztséget. Ezt a szakmai sikert főleg munkabírásának köszönhette, amely nagyvolumenű terepkutatásból, külhoni kutatási módszerek alkalmazásából, új módszerek kidolgozásából, szakmai dolgozatok közléséből és szerteágazó tudományos levelezésből állt. Turčeknek ekkor adódott lehetősége széles témakörű privát szakkönyvtárának megalapozására és folyamatos bővítésére, amely a továbbiakban is kényszerű munkahelyváltás után, lépést tartva a szakma fejlődésével, lehetővé tette tudományos munkálkodását. Ide tartozik az a nem jelentéktelen apróság is, hogy miért éppen Turnéknak, egy matúra nélküli autodidakta erdésznek kínáltak fel egy állami tudományos munkakört. Elsősorban azért, mert neki már a vadászati és madártani szakirodalomban megalapozott nemzetközi hírneve volt, tudtak róla nemcsak Budapesten, de Prágában és Brünnben is, az 1938 óta szétdarabolt Csehszlovákia megszállott részében. A háború utáni Szlovákiában az ipart restaurálandó és a kutatást elindító programokat