Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)

Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában

Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természeti értékeinek feltárásában dászlap szerkesztése idejéből. Nógatásomra a negyvenes években írt is nehány ér­dekes és valóban értékes madárvédelmi cikket, egyet köztük a fekete gólyáról. Vállán fotómasinával eljött a vadászgyűlésekre. Szomszédom kíváncsian meg is kérdezte: Ki az a vadászruhás fiatalember? - Zogu albán volt király és neje, Ap­­ponyi Geraldine14 Kistapolcsány-vidéki birtokának az erdésze: Turcsek Ferenc! - hangzott a felvilágosítás. - Valóban úgy fest, mint egy albán szárnysegéd! - vélte a kérdező .” Nos, ezt a kissé malíciózus megállapást többek között azzal is érde­melte ki a kárvallott, hogy a két, már meglett szepesi vadásszal ellentétben Tur­csek akkor kimondottan jóképű és ambiciózus fiatalember volt és a későbbiek­ben, amikor a levél íródott, némileg más véleménye volt a farkasvadászatról. Ez volt Turcsek életének és pályfutásának az a szakasza, amikor gyermekkori, bédi élményei révén közelről volt rálátása az akkor még meglevő felvidéki arisztokrá­cia uradalmaiban folyó gazdálkodásra és a híres, vagy akár hírhedt vadászati ha­gyományokra. Gyermekkorában az elefánti Edelsheim-Gyulai5 uradalom szom­szédságában élt, és egy faluval odébb, az Apponyiak14 apponyi hitbizományi lati­fundiuma volt, ahol a háború vége felé alkalmazást is nyert. Mint a természetre és vadászatra fogékony serdülő ifjonc még ismerte Apponyi Henriket,15 a hírhedt indiai tigrisvadászt, akinek apponyi és kovarci erdeiben a harmincas évek legele­jén indiai nábobok és maharadzsák vadásztak szarvasra, muflonra (APPONYI 1931). A szomszédos gímesi Forgách4 birtokon honosították meg először a muf­lont a Kárpátokban, Mezőkeszin (Poľný Kesov) az ürményi (Urmín, Mojmírov­­ce) Hunyady16 grófok birtokán rendezték meg az első felvidéki lóversenyeket. Hunyady László is hírhedt Afrika-vadász volt. De ott voltak a Károlyiak17 rekor­der apróvad vadászatai Tótmegyeren (Slovenský Meder, Palárikovo), a Kálno­­kyak18 birtoka Csicsón (Cíčov), ahová Turcsek eljárt még a háború előtt, vagy a Motesiczkyek pagonyai a szomszédos Bars megyében. Kis honunkra jellemző je­lenségként könyvelhetjük el, hogy ezeken a felvidéki, jórészt Nyitra megyei va­dászati, illetve vadgazdálkodási hagyományokon nyert aztán 1928-ban beteljesü­lést egy nemzetközi vadászszervezet megalapítása, melynek előfutára volt az Ér­sekújvári deklaráció19 (Novozámocká deklarácia). Turcsek egész pályafutása során művelte az ornitológia, a madártan szakmailag egyre igényesebb szakterületeit. Hazánkban elsőként figyelmeztetett az állatvi­lág komplex, kvantitatív, vagyis mennyiségi kutatásának fontosságára, az állomá­nyok felmérésének jelentőségére és a különböző állattársulások összetételének vizsgálatára (cf.TURČEK 1947). Úttörő munkásságának jelentős hányada az állat­ok táplálékának tanulmányozására való ösztönzésben, a mennyiségi vizsgálatok módszertani irodalmának, valamint a madarak, emlősök és a fás növényzet köl­csönhatásait vizsgáló kézikönyvek megírásában teljesedett ki (TURČEK 1956,

Next

/
Oldalképek
Tartalom