Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában
Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természeti értékeinek feltárásában dászlap szerkesztése idejéből. Nógatásomra a negyvenes években írt is nehány érdekes és valóban értékes madárvédelmi cikket, egyet köztük a fekete gólyáról. Vállán fotómasinával eljött a vadászgyűlésekre. Szomszédom kíváncsian meg is kérdezte: Ki az a vadászruhás fiatalember? - Zogu albán volt király és neje, Apponyi Geraldine14 Kistapolcsány-vidéki birtokának az erdésze: Turcsek Ferenc! - hangzott a felvilágosítás. - Valóban úgy fest, mint egy albán szárnysegéd! - vélte a kérdező .” Nos, ezt a kissé malíciózus megállapást többek között azzal is érdemelte ki a kárvallott, hogy a két, már meglett szepesi vadásszal ellentétben Turcsek akkor kimondottan jóképű és ambiciózus fiatalember volt és a későbbiekben, amikor a levél íródott, némileg más véleménye volt a farkasvadászatról. Ez volt Turcsek életének és pályfutásának az a szakasza, amikor gyermekkori, bédi élményei révén közelről volt rálátása az akkor még meglevő felvidéki arisztokrácia uradalmaiban folyó gazdálkodásra és a híres, vagy akár hírhedt vadászati hagyományokra. Gyermekkorában az elefánti Edelsheim-Gyulai5 uradalom szomszédságában élt, és egy faluval odébb, az Apponyiak14 apponyi hitbizományi latifundiuma volt, ahol a háború vége felé alkalmazást is nyert. Mint a természetre és vadászatra fogékony serdülő ifjonc még ismerte Apponyi Henriket,15 a hírhedt indiai tigrisvadászt, akinek apponyi és kovarci erdeiben a harmincas évek legelején indiai nábobok és maharadzsák vadásztak szarvasra, muflonra (APPONYI 1931). A szomszédos gímesi Forgách4 birtokon honosították meg először a muflont a Kárpátokban, Mezőkeszin (Poľný Kesov) az ürményi (Urmín, Mojmírovce) Hunyady16 grófok birtokán rendezték meg az első felvidéki lóversenyeket. Hunyady László is hírhedt Afrika-vadász volt. De ott voltak a Károlyiak17 rekorder apróvad vadászatai Tótmegyeren (Slovenský Meder, Palárikovo), a Kálnokyak18 birtoka Csicsón (Cíčov), ahová Turcsek eljárt még a háború előtt, vagy a Motesiczkyek pagonyai a szomszédos Bars megyében. Kis honunkra jellemző jelenségként könyvelhetjük el, hogy ezeken a felvidéki, jórészt Nyitra megyei vadászati, illetve vadgazdálkodási hagyományokon nyert aztán 1928-ban beteljesülést egy nemzetközi vadászszervezet megalapítása, melynek előfutára volt az Érsekújvári deklaráció19 (Novozámocká deklarácia). Turcsek egész pályafutása során művelte az ornitológia, a madártan szakmailag egyre igényesebb szakterületeit. Hazánkban elsőként figyelmeztetett az állatvilág komplex, kvantitatív, vagyis mennyiségi kutatásának fontosságára, az állományok felmérésének jelentőségére és a különböző állattársulások összetételének vizsgálatára (cf.TURČEK 1947). Úttörő munkásságának jelentős hányada az állatok táplálékának tanulmányozására való ösztönzésben, a mennyiségi vizsgálatok módszertani irodalmának, valamint a madarak, emlősök és a fás növényzet kölcsönhatásait vizsgáló kézikönyvek megírásában teljesedett ki (TURČEK 1956,
