Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái
A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái Mgr. Nagy Iván Bevezető Az etimológia általában nyelvészeti kategória, mégpedig a nyelvészeti kutatások egyik ága. Ugyanakkor az etimológiai kutatások eredményei számos tudományos diszciplína figyelmének középpontjában állnak. Kitünteti figyelmével a történettudomány, a régészet és az általam művelt etnológia is. Magam régi csallóközi családok és családnevek eredetének kutatásakor jutottam el ehhez a kérdéshez, de más témák is érintik az etimológiai kutatások eredményeit.1 Hogy ezt a tudományos irányzatot az előbb említett diszciplínák műveljék is, az ún. kognitív tudományos módszer teszi lehetővé, amely szerint a nyelv a nyelvhasználóktól nem független, autonóm struktúra. A nyelv fejlődése, élete elválaszthatatlan az azt beszélők életmódjától, kultúrájától stb., így ezen a felületen egy összekötő kapocs alakulhat ki néha látszólag igen távol eső tudományterületek között. így van ez a nyelvészet és az etnológia között is. 1 Erre egy példát is fel kívánok hozni. A csallóközi dűlőnevek között 5-6 esetben is előfordul a Magla határnév. A népi etimológiai magyarázat szerint ezeken a helyeken régi táltosok égették áldozati máglyáikat, és a dűlőnévben a máglya szó élne tovább. Az egyik - régésszel közösen végzett - terepbejáráskor fény derült arra, hogy itt egy vaskori, kurgántípusú halomsír található, így a régész arra következtetett, hogy a dűlőnévben a szláv eredetű magla (mohyla) rejtőzhet. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyes etimológia keresése során a nyelvészet és régészet eredményei kiegészíthetik egymást és a két diszciplína között kapcsolat jöhet létre.
