Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872—1913 között veket képviselő, majd azokat gyorsan elhagyó Aradi Takarékpénztárra (1840).24 24 Wolf, Cári: Die Geschichte der Hermannstädter Allgemeinen Sparkassa während der ersten fünfzig Jahre ihres bestandes (von 1841 bis 1891). Verlag der Hermannstädter All gemeinen Sparkassa, Hermannstadt 1891. Ottenberg Tivadar: Az Aradi Első Takarékpénztár hatvan éve. Az első magyar vidéki pénzintézet története 1840-1900. Az intézet kiadása, Arad 1901. Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914). Pro- Print Könyvkiadó, Csíkszereda 2009. 25 Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia, Budapest 1890.503-504. 26 Jótékony hatást gyakoroltak a pénzintézetek fejlődésére az 1840-es évek hitel- és kereskedelmi törvényei (az 1840: XV. te. a váltójogról, az 1840: XVI. te. a kereskedőkről, az 1840: XVII. te. a gyárakról és az 1840: XVIII. te. a közkereseti társaságokról). 27 Honi takarékpénztárak s még valami. Századunk, 5. évf. 1842. augusztus 1. 60. szám, 481-482. Pozsonyi Takarékpénztár. Pesti Hírlap, 1843. február 16. 222. szám, 108. Jónás János: Visszapillantás a Pozsonyi Első Takarékpénztár ötven évi működésére 1842-1891. években. A takarékpénztár kiadása, Pozsony 1892. 6-7. 28 Gaučík István: Predmet a kontext. Príspevok o interpretáciách dejín Prešporskej sporiteľne. In: Bratislava, Zborník Múzea mesta Bratislavy. 25. évf., 2013. 109-138. A 19. századi magyar pénzintézet-történet egyik legpatinásabb vállalkozása, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1841-től fejtett ki tevékenységet még kezdetben Pestmegyei Takarékpénztár néven. A Fáy András által 1839-ben kezdeményezett - megyei felügyelet alá helyezett - alapszabálya osztrák és németországi átvételeket tartalmazott. Néhány év elteltével, 1845-re, a forgalom növekedése nyilvánvalóvá tette, hogy változtatni kell az intézet profilján és nyereségorientálttá kell válnia (részvényesek osztalékfizetése, váltóleszámítolás, ingatlanüzlet immár Pest megye határain kívül is).25 Úgy tűnt, hogy az addig kárhoztatott „banki elem ellen nincs orvosság.26 A csendesen zajló „banki forradalom” a csallóközi régióban is fontos szerepet játszó Pozsonyi Takarékpénztárnak az alapszabályában és üzleti tevékenységében öltött először markánsan testet és vívott ki gyors elismerést.2 ' A pozsonyi példa vált követendő mintává több magyarországi takarékpénztár alapításakor az 1840-es években, sőt némelyik új takarékpénztár a tisztviselőit is elküldte Pozsonyba egyfajta „tanulmányútra.”28 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett a Pozsonyi Takarékpénztár vezetősége is felismerte a valós helyzetet: a filantropikus eszmék fontosak is lehetnek, ugyanúgy a szegényebb néprétegek támogatása, azonban mégsem e szociális cso
