Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Gaucík István portok tagjai helyezik el majd a betéteiket a takarékpénztárakban, hanem az anyagilag tehetősebb polgárok és nemesek, akik azzal számolnak, hogy a befektetéseik megtérülnek. Ezen kívül a banki intézeti forma tette lehetővé a nagyobb mennyiségű hitelezést.29 29 Ezt az irányvonalat Magyarországon az osztrák kormányzat 1844-es szabályrendelete az 1860-as évekig sem tudta megváltoztatni. A rendelet a takarékpénztárak emberbaráti küldetését próbálta visszaállítani és a részvénytársasági formát kívánta lebontani, sikertelenül. Lásd bővebben Jirkovsky Sándor: Takarékpénztáraink és a Regulativum. Adalék a magyarországi pénzintézetek történetéhez. TÉBE, Budapest 1939. 33-51. 30 Weninger Vince: A bankügy elmélete. A jegy- és letéti bankokról. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, 2. kötet, 1. füzet, Pest 1866. 290. 31 Weninger Vince: A bankügy elmélete. A jegy- és letéti bankokról. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, 2. kötet, 1. füzet, Pest 1866. 290-291. Pólya Jakab: A budapesti bankok története az 1867—1894. években. Márkus Soma Könyvnyomdája, Budapest 1894. Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Gondolat, Budapest 1996. 16. 32 Természetesen ez itt egy segédkategória. A hitelkapcsolatok a megyehatárokon túlléptek. Valójában tehát letéti bankokról beszélhetünk, annak ellenére, hogy takarékpénztáraknak nevezték vagy tartották magukat, és ahol „a vagyonosbak a felesleges és tartalékul szolgáló készpénzt'' elhelyezték.30 Kortárs szigorú vélemény szerint még a kiegyezés előestéjén is, üzletpolitikájukat tekintve csupán két bank létezett, azok is az ország kereskedelmi-pénzügyi központjának számító Pest-Budán (a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1842-től, a Pesti Iparbank 1864-től működött). A vidéki takarékpénztárak nem teljesen töltötték be a banki szerepköröket. Csekély, átlagosan 40-60 ezer forintra rúgó saját vagyonnal bírtak és a jelzálogüzletekre koncentráltak, ami hosszú távon a stabilitásukat veszélyeztette.31 Megkésettség, avagy az idők jelei? A dunaszerdahelyi pénzintézetek Pozsony megye regionális bankhálózatába illeszkedtek.32 Milyen jellegzetességei voltak ennek a hálózatnak? Hogyan formálódott a hosszú 19. században? Milyen folyamatok váltották ki az első dunaszerdahelyi pénzintézet, horribile dictu letéti bank megszületését? Miért jelentek
