Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Szalay Piroska: Dunaszerdahely földrajzi nevei
végleg megszűnt. Ekkor változott Szerdahely neve Dunaszerdahellyé (1899. október 9-én). A XVIII. században tipikus barokk stílusú nemesi házak épültek. A XIX. századtól a város nagyon gyorsan fejlődött. A legdinamikusabb fejlődés azonban a XX. század második felében következett be. Komárom után Csallóköz második iparilag legfejlettebb városa lett. Az ipari fejlődés következtében a város lakóinak száma az 1893-as adatokhoz képest hatszorosára emelkedett. Az 1991-es adatok alapján a város területe 3145 hektár, lakóinak száma 23 588. A belterületi nevek vizsgálata A város magját négy község belterülete alkotta, amelyet egymástól csak utcák választottak el: Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg, Elötejed. Szerdahely község területét a római katolikus templom és környéke, az egykori Csillag utca, Posta utca, Vámbéry utca, a Fő utca déli oldala, a városi temetőtől az egykori Kereszt kocsmáig, a Hal-, Tyúk- és Gabonapiac képezte. A szomszédos Újfalu községtől csupán eszmei határ, a két község közt keresztülhúzódó pozsonyi-komáromi országút választotta el. Az országút déli oldalán fekvő házsor Szerdahelyhez, az északi oldalon épült házsor Újfalu községhez tartozott. Ebben a városrészben épült a római katolikus templom, az egykori római katolikus népiskola, a nagy zsinagóga, az izraelita elemi népiskola, az ág. evang. templom és a legtöbb üzletház. Lakóinak száma 1851-ben 522 fő, ebből 350 izraelita. Újfalu község a következő utcákból állt: a régi Rózsa utca, Bacsák utca, Teleky utca, az egykori Vásártér, a volt Temetősor, Pókatelek és a Fő utca északi oldala. (Pókatelek egykor 44 lakossal önálló község volt.) A pókatelki Kondé család birtokát képezte. A Sárga-kastélyt 1770-ben Kondé Miklós esztergomi segéd-, később nagyváradi megyéspüspök építtette. A község területén volt a Bacsák és Fő utca sarkán álló Fehér-kastély. Építője Bacsák Móric huszárezredes volt. A község lakóinak száma 1851-ben 1260 fő, ebből 528 izraelita. Nemesszeg község a római katolikus templomtól délre feküdt. Területét a Nemesszeg utca, Vasútsor, az Egyházkarcsára vezető Karcsai út, a Nemesszegi szoros és a község határán belül mezőgazdaságilag művelt ingatlanok képezték. A község területén 10-15 közös udvarral rendelkező kicsi társas
