Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Varga Ágnes: A Nagy- és Kis-Duna víznevei a dunaszerdahelyi járásban (részlet)
a) északi vízrendszer b) déli vízrendszer c) a kettőt összekötő Karcsa táji vízrendszer. Az északi vízrendszert a Csalló folyó határozta meg. A Duna Pozsonynál, a Dévényi-kapu után számos kis ágra szakadt szét, kialakítva ezáltal a pozsonyi szigetvilágot. Ez a szigetvilág kb. 10 km hosszan húzódott kelet felé, és Püspöki és Vereknye határában ért véget. Innen a Duna két fő irányban: északi és déli irányban haladt tovább, kialakítva ezáltal a Csallóköz szigetet (lásd 1. térkép). Ez az északi ág volt a Csalló folyó. A Csalló a mai Kis-Duna Vereknyétől számított szakaszán folyt. Nem haladt azonban végig a mai Kis-Duna medrében, Nyárasd után délnek kanyarodott, és Alistál meg Apácaszakállas között haladt. Később Gellérnél kettéhasadással megszűnt (lásd 2. térkép). A Csalló vízrendszerének fontos tagja volt a Pályázó folyó (lásd 1. térkép), amely Ivánkánál szakadt ki a Csallóból és Nyárasdnál folyt bele vissza. Nagymagyamál szakadt ki a gyakran Nagy-érkénteml egetett Beld-ér (lásd 1. térkép), amely Vásárútnál tért vissza a Csallóba.“ Ugyanezen a szakaszon folyt az Áld-ér, amely megnevezés főleg a dűlőnevekben maradt fenn. A Csalló vízrendszeréhez tartozott a vele csaknem azonos hosszúságú Humér1 2 3 , amely Vereknyénél hasadt ki, majd Nyárasdnál tért vissza a folyóba (lásd 1. térkép). Nyárasd után egy újabb folyó torkollt a Csallóba, a Megyeág, amely aránylag bő vizű volt. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz^ hogy a Csalló az ekecsi és gelléri határban kettészakadt: a Mély-érre4 és a Szántó-érre. 1 v. ö.: Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. századig. Budapest, 1882. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémia Kiadó, Budapest, 1988. Kiss Lajos a Csalló folyó nevében a török carlaj (síró, erős hangot adó) szót véli felfedezni. Javasolt szláv származtatásait kevésbé meggyőzőnek tartja. 2 v. ö.: Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. századig. Budapest, 1882. Beld-ér = Roland nádornak Chondol földet tárgyaló 1252. évi okirata említi; Pozsony megyében, Szempez és Zoncz között, a Fekete-víznek egyik, ma e néven ismeretlen ere. 3 v. ö.: Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. századig. Budapest, 1882. Hum-ér = a pozsonyi káptalan III. Endréhez intézett 1298. évi okirata említi; Pozsony megyében, Nagyabony határában található. 4 v. ö.: Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény, 1985, 86-88.
