Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Varga Ágnes: A Nagy- és Kis-Duna víznevei a dunaszerdahelyi járásban (részlet)
A régi Csallóköz déli vízrendszere sokkal bonyolultabb a Csallóénál. A pozsonyi szigetvilág' déli részénél keletkezett az a Duna-folyás, amely a Csallóköz déli oldalát övezte. A sok kis szerteágazó vízfolyás egy kb. 18 km hosszú, Gátőrig terjedő egységes ágban egyesült. Ezáltal egy viszonylag széles Duna-meder keletkezett, amely Nagy-Duna néven állandósult. A déli rész másik jelentős folyója a Kis-Duna volt, amely Püspökinél szakadt ki a Wartling-DunábóK, majd Gútornál ömlött bele megint (lásd 1 térkép). Az itt egyesülő két folyó ismét kettészakadt, az északi ágat Korousdunának, a délit pedig Prandunának nevezték. Ez a két ág Csölösztő határáig egy kb. 6-7 km hosszú szigetet alkotott, ahol előbb egyesültek, majd ismét szétváltak, létrehozva ezáltal a déli terület két legjelentősebb folyóját: a Csilizt3 és a Cselest4. Miután ez a két folyó egyesült, a mai Füss falunál folyt bele a már Dunának tekintett Rábába5. A Mély-ér okleveleinkben Mylér néven szerepel és 12. századi felbukkanásától kezdve több ízben is helyet változtatott. A 13. században több kis ágra szakadt, majd egyesült a Rábával és újra Duna néven folyt tovább. 1 v. ö.: Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény. Pozsony, 1985, 1 19. A pozsonyi szigetvilágot három fő részre oszthatjuk: a nyugati, déli és keleti részre. A nyugati részt a mai városliget területe alkotja. Az egykori déli részt az 1615 után kialakuló mai Nagy-Duna osztja ketté. Ezek a szigetek ma már nem léteznek. A keleti szigetvilágot a mai Duna utca, a kikötő, a Főrév és a Slovnaft környéki területek alkották. 2 v. ö.: Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény. Pozsony, 1985, 119. A Wartling-Duna a mai Kis-Duna Vereknyéig terjedő szakaszával volt azonos, itt folyt bele a Csaliéba. 3 v. ö.: Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény. Pozsony, 1985, 88-93. A Csiliz folyó a 13. századtól kezdve jelenik meg okleveleinkben, és a Csalié után a második legjelentősebb vízfolyás volt a Csallóközben. Ez a folyó eredeti formájában már nem létezik. A Csilizt a 17. században kialakuló mai Nagy-Duna szüntette meg. 4 Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény. Pozsony, 1985, 92-93. A két folyó közül a Csiliz volt ugyan a nagyobb, mégis mikor a Csiliz Patasnál belefolyt a Cselesbe, ezen a néven folytatódott tovább. Ennek oka az lehetett, hogy a Csiliz Ásvány falu után a belőle szerteágazó kis erek következtében elveszítette vízmennyiségének jelentős részét. így mire elérte a Cseleset, már jóval kisebb volt. Nem messze a Csiliz torkolatától szakadt ki a Cselesből a korábban már említett Megye-ág, amely azután a Csaliéba ömlött. 5 v. ö.: Püspöki Nagy Péter: Új Mindenes Gyűjtemény. Pozsony, 1985, 93. A Csilizt és a Cseleset a 12. században Ásványtól Gönyüig egy mesterséges csatornával (Ásvány-csatorna) kötötték össze, megvetve ezáltal a 17. században kialakuló mai Nagy-Duna alapját.
