Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (19. évfolyam, 1995)
Kaprálik Zsuzsanna: Előtanulmány az "Ezüstgombok a Csallóközi Múzeum gyűjteményében" c. dolgozathoz
Kaprálik Zsuzsanna Előtanulmány az „Ezüstgombok a Csallóközi Múzeum gyűjteményében” c. dolgozathoz A Csallóközi Múzeum ezüstékszer gyűjteményének legnagyobb részét az ezüstgombok teszik ki. Ezek gyűjteményünkben önállóan vagy különböző viseletdarabokon fordulnak elő. A legtöbb önálló ezüstgomb Királyfiakarcsáról, Vásárútról, Izsapról került múzeumunkba, de jelentős azoknak a gomboknak a száma is, amelyek a martosi és a kéméndi férfi, ill. női viseletdarabokon találhatók. Az ezüstgombok az ún. ruhaékszerek vagy öltözetdíszek közé tartoznak a különböző ruhacsatokkal, kapcsokkal, dísztűkkel, együtt.1 Mivel az ezüstgombokat városi ötvösök készítették, így azok egyértelműen nem sorolhatók a népi kézművességhez, a népi ékszerek kategóriájába viszont beletartoznak.2 Ebbe a kategóriába ugyanis a néprajztudomány nemcsak a népi kézművesek által készített ékszereket sorolja, hanem mindazon termékeket, amelyek ugyan a városi ötvösműhelyekben készültek, de azokat a nép, mivel ízlésének megfeleltek, viseletdarabjain alkalmazott. A gombok „népiessége“ a viselési módjukban és abban rejlik, hogy milyen helyet foglalnak el a népi kultúrában.2, A múzeumunkban található gombok feltehetőleg a komáromi és az érsekújvári ötvösműhelyek termékei. Mivel a gombok jelentős részén a mesterjegy elmosódott, így készítési helyük és idejük, valamint készítőjük személye egyértelműen nem meghatározható. A martosi viseleteken található gombok feltehetően a komáromi műhelyekből kerültek ki. Nem egyértelmű viszont a kéméndi viseletdarabokkal, ill. a csallóközi falvakból a múzeumunkba került gombok származási helye. Az előbbiek az érsekújvári (komáromi), az utóbbiak a komáromi, de a pozsonyi műhelyekből is származhatnak/1 Dolgozatom nem összehasonlító jellegű, csupán a meglévő szakirodalom segítségével a gombok rövid történelmi áttekintésére, valamint rendszerezésükre szorítkozik. A jövőben viszont fontos lenne, a környező múzeumok ezüstgombgyűjteményének összehasonlítása, amely munka elvégzése után a szignálás nélküli gombok keletkezési helyére is fény derülhetne. Az ezüstgombok először a nemesi, majd a polgári öltözékeken jelennek meg. Európa-szerte a 14. század óta alkalmaznak gomblyukakat vagy gombházat, s ezzel párhuzamosan erre az időre datálható a gombnak mint olyannak a megjelenése is.3 Eleinte csak annyi gombot varrtak elöl a ruhadarabra, amennyi a ruha zárásához szükséges volt.11 Később, a 17.— 18. században a nemesség viseletén egyre inkább előtérbe helyeződött a gomb gyakorlati funkciója mellett annak díszítő és rangjelző szerepe.' A férfiak ünnepi viseletén a többsoros ezüstgombok és menteláncok, a női viseleteken a kapcsok, nyakékek és dísztűk viselőjük anyagi és kiváltságos helyzetére, rangjára is utaltak.8 A 17—18. században az ezüstékszerek, köztük az ezüstgombok, jellegzetes kiegészítői lettek a kisnemesség és a gazdag polgárság ünnepi öltözékének.11 A faudalizmus korában az ezüstékszer a felsőbb rétegek kiváltsága volt.1" A köznép viseletét különböző rendeletek szabályozták, melyek
