Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Stollmann András: A csallóközi madártani kutatások kétszáz éve (1793-1993)
Stollmann András A csallóközi madártani kutatások kétszáz éve (1793—1993) A Kárpát-medencei ornitológiái kutatások már a Linné előtti időkre nyúlnak vissza, mégis a tudományos madártan megalapítása a komáromi születésű jezsuita természettudós Grossinger K. János (1728—1803) nevéhez fűződik. Élete alkonyán mint a komáromi vár tábori lelkésze írta meg nagy művét az „Universa historica physica Regni Hungariae“-t. Az ötkötetes alkotás 1793—97 között jelent meg. Madártani vonatkozásban a II. kötet a „História avium Hungáriáé“ érdekes. Számos csallóközi adatot is tartalmaz. Grossinger Linné rendszerét nem követte. Érdeme viszont, mint ahogy azt Hanák J. „Az állattan története és irodalma Magyarországon“ 1849-ben kiadott munkájában leszögezte az. hogy a régiek közleményeit gondosan összegyűjtötte^ saját megfigyeléseivel megtoldotta. sőt a tárgyalt állatok neveit latin, magyar, német és szláv nyelven is közölte. Csallóköz rendszeres madártani kutatása az 1882 után’ években indult meg. amikor a bonyhádi születésű Kunszt Károlyt (1859—1939) kinevezték Somorjára tanítónak Hermán Ottó (1835—1914) érdeme, hogv az akkor már jónevű ornitológust — Kunszt Károlyt — beszervezte az 189(]-ben indult országos jellegű madárvonulási mi’ntamevfivvQlésbe. Az adatokat később Hermán Ottó (1895-ben) feldolgozta és kiadta Kunszt őrhelyén — Somorján — a raadárvonulási megfigyeléseket 1906-ig folytatta (lásd Warga K.. 1923—24: A m. kir. Madártani Intézet madárvonulási megfigyelőinek névjegyzékei. Acjuila 30—31:1831 Kunszt tevékenysége igen sokrétű volt. Főműve „Csallóköz—Somorja ornisza“ mint kézirat a második világháború során elkallódott. Kunszt életútja külön tanulmányban lett feldolgozva í Stollmann, 1993). Chernél István 11865—-19921 a Magvar madártan egvkori vezéralakja 1885-ben Pozsonyban, joghallgató korában végez a közeli F°lső-Csallóközben madártani megfigyeléseket (Csaba T._ 1963: Chernél István Savaria 1:39—561 Feljegyzéseit, adatait 1887-ben dolgozta fel valamint főművében (18991 hasznosította. Ortvav Tivadar (18^3—19161 a pozsonyi iogakadémia tanára 1902-ben kisdia. Pozsony vármegyei állatv’lágát melyben számtalan fontos madártani adat szerepel a Felső-Csallóközből. Megemlítendő hogy a Madártani Intézet néhai igazgatója Csörgev Titusz H875—19611 kora gyermekkorát nagyszüleinél Dunaszerdahelven töltötte. Itt ragadta meg a Csallóköz varázsa (Keve A . 1968: Emlékezés Csörgev Tituszra. Veszprém megvet múzeumok közleményei 7:11—151 Scbenk Takab Í1876—19451. ugyancsak a madártan kiemelkedő alakja. Az ő nevéhez fűződik a Magyarországon már 1903-ban bevezetett feliratos alumíniumgvűrű használata a madárgvűrűzés Csallóköz falvaiban számos gólyafiókát gyűrűzött. Az első eredménye is ide vonatkozik Az 1909 június 27-én Örsúifalun jelölt gólvafióka az év december 23-án a mai Délafrikai Köztársaság területén Boshov térségében került meg. Kunszt Károly tanítványaként megemlítendő Hegymeghy Dezső (1874—1949), aki madártani kutatásait 1891—1910 között Komárom kör-
