Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Stollmann András: A csallóközi madártani kutatások kétszáz éve (1793-1993)
nyékén, főleg Keszegfalva és Megyercs vidékén végezte. Ebben az idő- , ben tevékenykedett Bottay Kálmán (1859—1921) a komáromi állami polgári leányiskola tanítója, aki kiváló preparátor is volt (Binder P., Csütörtöky J., 1987: A természetrajzi gyűjtemény. In: a komáromi múzeum 100 éve. Új Mindenes Gyűjtemény 5:112—119). Kunszt csapatához -* tartozott még Szlávy Tibor (1886—1949) és Csiba Lajos (1901—1966). Mindketten a Csallóköz és Szigetköz madárvilágát kutatták. Fülöp Zsigmond 1937-ben a „Jókai Egyesület huszonöt éve“ c. összefoglalásában említi, hogy a komáromi múzeumban nyert helyet, néhai Wachenhausen Antal (1850—1933) nyugalmazott tábornok értékes madárgyűjteménye, amely sok ritkaságot is tartalmazott (Schenk J., 1918: Übersichte dér Geschichte dér Ornithologie in Ungarn. Aquila 25:31—88). A gyűjtemény sajnos a második világháború során elkallódott, nyoma veszett. A Duna középső szakaszának madárvilágát, beleértve a Szigetköz és a Csallóköz térségét is Kleiner (Keve) András (1909—1984) dolgozta fel. Tanulmánya a rigai Fólia Zoologica et Hydrobiologica-ban jelent meg 1940-ben. Munkájában 256 madárfaj szerepel. Csallóköz kutatásában — Trianon után — a cseh ornitológusok is kivették részüket. Megemlítendő F. Matousek, aki 1923—28 között a komáromi hajógyárban dolgozott s madártani vizsgálatait főleg Bős térségében végezte. A pozsonyi Nemzeti Múzeum őre V. Balthasar (1897—1978) sem szalasztotta el az al- 7 kaimat, hogy feltárja a dunai ligeterdők madárvilágát. Erről tesz tanúságot 1934-ben megírt munkája. A második világháború után a Csallóköz madártani kutatása terén egy egész sor ornitológus jeleskedett. Kimagasló munkát fejtett ki O. Ferianc (1905—1987), F. J. Turcek (1915—1977), M. Balis és F. Bálát (1925—1992), aki 1963-ban közreadta Csallóköz orniszát. Munkájában 251 madárfajról tesz említést. A kutatásokban ezidőtájt tevékenyen részt vettek Z. Feriancová-Masárová, Z. Kux (1923—1990), J. Darola, P. Hell, J. Necas, B. Matousek, A. Stollmann, P. Binder, A. Randik, P. Rác, M. Poliak és mások. Legújabban E. Kalivodová, A. Darolová, A. Kristín, P. Áő, M. Bohus és J. C’nobot madártani munkásságáról van tudomásunk. Ezzel beléptünk a mába, melyről egy későbbi kornak kell majd tárgyilagos véleményt alkotnia. » Grossinger K. János munkájának kiadása óta eltelt kétszáz év tanúságot tesz arról, hogy a Csallóköznek komoly hagyományai vannak a madártan terén. S mivel manapság az ornitológia iránt az érdeklődés szerfölött megnövekedett, megalapozottnak véljük mellékelni a Csallóközre vonatkozó madártani irodalom jegyzékét. Irodalom Bálát F., 1946: Orel morský v našem Podunají. Sylvia 8:53—44 Bálát F., 1948: Opëtné hnizdëni orla morského (Haliaetus albicllla) v Podunají. Sylvia 9—10:72—73 Bálát F., 1963: Ptačí fauna Žitného ostrova. Biologické práce 9/7:pp 83 Bálát F., Stollmann A. 1953: Ornitologická exkurse na Velký Žitný ostrov. Sylvia 14:105—109 Balíš M., 1952: Kvantitatívny výskum vtáctva lužných lesov Podunajska. Dizertačná práca na PF UK v Bratislave. Balthasar V., 1934: Ptactvo lužných lesú slovenského Podunají. Bratislava 18:189—215
