Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Kaprálik Zsuzsanna: A vessző felhasználása a paraszti gazdaságban
tem a vesszőt, má tuttam, mennyi kosarat fonyok abbú meg, mer ahogy szettem, óvastam, egy, kettő, három, nígy míkó lett 150, mondom má egy kosárnokvalő van. Mer asztán abba vót erősebb, gyöngébb, ászt má aki tuggya fonni, a má tuggya, esz karónak lesz, esz feníknek lesz, esz patkónak, szegíllinek lesz, esz fülnek való, ászt külön raktam mindig. Aki ért hozzá, a minggyá, az erre lesz jó, esz meg emerre lesz, mingyá külön is rakta.“17 A kosárfonó miután a kellő mennyiségű vesszőt levágja, kivibe» kötözi. A kévét előbb elrendezi: egy maroknyi vesszőt felvesz a talajról, a vesszők vastagabb felével, a „tövivel“ a földhöz veregeti, hogy azok egyformán legyenek, majd a markot elhelyezi a földön. Mikor ilyenformán egy nyalábnyi vesszőt elrendez vastagabb madzag, drót segítségével legalább két helyen a kévét átköti, amelyet közben a két lába között tart. A kévét egy hosszabb vessző segítségével is átkötheti szorítókötést alkalmazva. Ezt gúzs -nak nevezik. A vessző hegyét többször megcsavarja, „megpuhíccsa“. majd lehajtja és néhányszor körültekeri a vesszőn, hogy egy hurkot kapjon. Most fogja a vessző tövét, ezt is néhányszor puhítás céljából megtekeri, majd a hurokba helyezi. Rálépve a kévére magafelé húzva a vessző töves felét, húzza össze a kévét, szorítja össze a kötést. Ezután a vessző töves felét a szorítókötés alá helyezi. Két-három kévét valamikor gyalogosan a hátán, nagyobb mennyiséget szekéren szállított haza. Ha a hátán szállította, akkor előbb a kéve vastagabb felébe (a vesszők tövébe) kihegyezett, vastagabb botot szúrt, a kévét függőlegesen a hátára vetve, a botot kezében tartva húzta haza a vesszőkévét úgy, hogy a vesszők tövei az ember fejénél helyezkedtek el, míg hegyes végei a földet súrolták. Újabban már kerékpáron történik a vessző hazaszállítása. A kévéket vízszintesen egymás fölé rakva a szabad ég vagy felül fedett szín alatt, esetleg veremben elföldelve tárolták védve a kiszáradástól. A vessző osztályozása Az otthoni munka a vessző tisztításával és osztályozásával kezdődik. A kéve kioldása után a vesszőket először is le kell „pucúnyi“, „le köllött a levelit háznyi“ — eltávolítani a leveleket, oldalhajtásokat. Ezt a műveletet csupasz vagy kesztyűs kézzel végzi a kosárfonó — markával végighúz a vesszőn leszakítva a rajtamaradt elszáradt leveleket, 111. az ágacskákat is leszakítja, letöri róla. Egy kévényi vessző letisztítása után hozzákezdhet a vessző osztályozásához. „. . . ászt osztályoznyi köllött három, nígy felé. A legvíkonyát külön, a legvastagát megin és a középszerűt, amivel a ódalát befonnyi, ászt megin külön köllött raknyi, hogy a fonyásná má ne legyen nagy akadék, hogy sokat kőjön válogatnyi vagy kerezsgényl. Mingyá kiválasztottam enyi köll a kbsárnok e . . ,“18 Vastagságuk szerint általában három, legfeljebb négy csoportba osztályozzák a vesszőt: 1. legvastagabb vessző — ebből készülnek a fenékkarók és az oldalkarók Z. vastagabb vessző = a fenék körülszegésére és a kosár oldalának megkezdésére szolgáló vessző 3. vékony vessző = ebből készül a kosár oldala, tehát a második, harmadik, stb. berakás
