Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
Reininger Jnzsef emlekezete A ket vilaghaboru kozotti csehszlovakiai magyar literator ertelmiseg egyik jellegzetes, tiszta szep kepviseloje, Barbusse Monde cimu lapjanak munkatarsa, a Korunk szlovakiai terjesztoje volt Reininger Jozsef. Halalarol lapjaink nem adtak hirt, pedig mint az 1919 utani Szlovenszko szellemi eletenek egyik aktiv es igen hasznos tagja, tevekenysege tanulmanyt erdemelne es igenyelne. 1896. oktober 18-an sztiletett a csallokozi Somorja (Pozsony megye). Apja badogos iparos volt, de koran — 1910-ben — meghalt. Reininger Jozsef ettol fogva anyja vagyontalansaga miatt maga tartotta fonn magat. A polgari iskola elvegzese utan, 1910 es 1914 kozott, a modori allami tanitokepzobe jart, majd 1914-tol 1917-ig a budai Paedagogium (polgari iskolai tanarkepzo) hallgatoja volt. 1917-ben a nyelv- es tortenettudomanyi, valamint az enek szakon itt nyert oklevelet. (1928-ban, mar lanarkent, az eszperanto nyelv oktatasara is kepesitest szerzett.) Az 1917 es 1919 kozti evekben, mint kezdd tanar, a balatonftiredi, nagybicsei, majd a somorjai allami polgari iskolanal mukodott. 1919 utan elbocsatottak allasabol. Ez idotol kezdve magantanitasbol elt, majd 1925 es 1938 kozt a somorjai jaras ipartestuleti titkarakent dolgozott. Hivatali munkaja mellett szinte kezdettol reszt vett a kialakulo onallo szlovenszkoi magyar irodalom eleteben is. Irodalmi tevekenysegerol, kapcsolatairol, lakonikus tomorseggel, maga szdmolt be egyik oneletrajzaban: ,,1919 es 1945 kozott sok szaz cikkem, tanulmanyom jelent meg a szlovakiai, romaniai, franciaorszagi es magyarorszagi magyar, francia es eszperanto lapokban, magyarorszagi tantigyi folyoiratokban, valamint irodalmi cikkeim magyar, francia es eszperanto folyoiratokban (pl. Barbusse Monde-jaban, a moszkvai-leipzigi Nova EpokobanJ". Irasait Csehszlovakiaban elsosorban a pozsonyi Hirado, a Pragai Magyar Hirlap es a Kassai Naplo kozbJte. Bizonyos adatok szerint a huszas evek elejen reszt vett a pozsonyi Nepszava szerkeszteseben is. Verseit — mert 6 is irt verseket —1929-ben sajat koltsegen adta ki Pozsonyban (Hozsanna Ember?! Bratislava — Pozsony, 1929}. Irodalmi vonzalmaira, tajekozodasa iranyara jellemzo, hogy e kdteteben a Minek tagadjam? cimu verset Fabry Zoltannak, a Kisvarosok clmut Gyory Dezsonek, az Uj utak elott cfmut a Sarlo koriil gyiilekezoknek, a Konnyunek talaltatott tizenegymilliot pedig Foldes Sandornak ajanlotta. Baratsagban volt Balogh Edgarral is. Hosszu eveken keresztiil 6 volt a kolozsvari Korunk szlovakiai terjesztoje, adminisztrativ mindenese Ap^omunkaja, mely egyelore alig folbecsulheto, letfontossagunak bizonyult, hisz Szlovenszkon irok es koltok viszonylag boven termettek — a sziirke es faradsagos apromunkara (szervezes, terjesztes stb.J mar kevesebben vallalkoztak. 1938-ban ujra tanar lett, visszakeriilt a somorjai polgari iskolaba, melynek a kovetkezo evtol igazgatoja is volt. 1941-tol egyben ellatta a komaromi tankeruletben a magyar nyelv tanulmanyi feliigyeletet is. 1946-t61 a pozsonyi cernagyarban munkaskent dolgozott, 1947 februarjaban Magyarorszagra teritette sorsa, hoi a rakosDalotai altalanos iskolanal nyert beosztast, majd a Pedagogiai Foiskola Gyakorloiskolajahoz keriilt. Irodalmi erdeklodese es aktivitasa, arnely 1950 utan foleg a pedagogiara iranyult, szeme romlasa miatt mindinkabb gyongiilt. Reiniger
