Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
A megsargult iratokat lapozva olvasom, hogy a habortis viszonyok karosan hatottak a tanulok magaviseletere is. Az iskola igazgatoja panaszolja, hogy a fiuknal baj van a tanulmanyi eldmenetellel, tobben megsertettek az iskolai rendszabalyzatot es otthoni munkajukat is hanyagul vegeztek. Az osztalyzo konferencian kesziilt jegyzdkonyv mindezt a haborus viszonyokkal, telen a hianyos vilagitassal, a nehez megelhetesi feltetelekkel es sok csaladban az apa tobbeves tavolletevel magyarazza. Az dnkepzdkort az 1916/1918-as evekben Vajda Geza tanar vezette, majd Fiedler Klara tanitono. Az 1917/18-as iskolai evben az onkepzdkor valasztmanyi tagja volt: Zenies Endre, Holocsy Denes es Radonits Milan. Az onkepzdkor tagjai a maguk modjan erzekeltek a haborut. Errol tanuskodnak az iskola igazgatojanak alabbi sorai: „A rendes, mar a mult evben kifejtett bnkepzokdri tevekenysegiinkon feliil onallo fogalmazvanyok, esemenyek leirasa es bemutatasa, tovabba a haborus rajzok is targyat kepeztek az iileseknek. Hazafias koltemenyeket szavaltak; a haboruban hosies magatartast, nagylelkuseget es josagot tanusito magyar katona eletet leiro olvasmanyokat olvastak fel.“ Majd igy folytatta: „Nem hianyoztak tovabba a trefas dolgok sem, melyek valtozast, kellemes szorakozast nyujtottak a komoly munka kozepette a lelki hangulat emelesere." Az 1918/19-es tanevben Reninger Jozsef, okleveles polgari iskolai tanar vezette az onkepzdkort. Panaszolja, hogy a nehez eletviszonyok miatt a tanulok teljesitmenye az elozo tanev eredmenyei alatt maradt. Tovabba panaszolja, hogy az ismeretterjeszto Vasarnapi Konyv, amelyet a tanulok evekig szivesen olvastak, 1918 oktoberetol nem erkezett meg az iskolara. A tanulok tovabbra sem mentek tavolabbi kirandulasra, Az iskola harom evfolyama a kozseg hataraban es a Pomleban tett kirandulast, a negyedik fiuosztaly tanuloi megtekintettek a helybeli hengermalmot. Azl919/20-as iskolai evtol Lengyel Janos ideiglenes igazgato iranyitja a Somorjai Allamilag Segelyezett Kozsegi Polgari Fin- es Leanyiskolat. „Ebben az iskolai evben a tanitas szeptember 17-en kezdodott. Rendes tanitasrol szo sem lehetett, mert a tantestiilet nagyon hianyos volt. Varosunk ekkor mar a Csehszlovak Koztarsasaghoz tartozott. A ren. des tanitas csak a hatosagilag elrendelt jarvanysziinet utan, vagyis januar 1-vel kezdodhetett meg az iskolaban, akkor mar annyi tanar volt, hogy, bar megfeszitett munkaval, kepesek voltak minden tantargyat tanitani. A jarvanyszilnet elrendeleset es sziiksegesseget varosunk polgari iskolajaban megkerdojelezi az iskola igazgatojanak irasos kozlese a tanarok es a tanulok egeszsegi allapotarol: „A novendekek kozt nagyobb jarvanyos betegseg nem fordult eld. A mar emlitett jarvanysziinet is inkabb ovo intezkedes lehetett az illetekes hatosagok reszerol, mert novendekeink koztil tudtunkkal egy sem betegedett meg.“ . . . „A tantestiilet koreben egyetlen megbetegedes fordult eld. Matzen au Jozsefne dec. 18-an beteget jelentett, majd januar 3-an 3 havi szabadsagot kert egeszsegenek helyreallitasara." Az 1919/20-as tanevet egyeb tigyek is megzavartak. A tanev eredmenyeirol es gondjairol kiadott „Ertesito“ a szemelyi iigyekrol a kovetkezoket irja: „Meg az iskolaev megnyitasa elott — 1919. szept. 4-en erkezett az intezethez ama rendelkezes, mely szerint Gerl Arpad, id. igazgato, Szabo Bertalan, Reninger Jozsef, Okolicsanyi Erzsebet, Fiedler Klara, Heinrih Irma, Herzog Anna es Panajothne Schuster Amalia a tanari szolgalatbol a fogadalom letetelenek a megtagadasa miatt elbocsajtat-
