Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (9. évfolyam, 1985)

Marczell Béla: Tavaszi, nyári, őszi ünnepek és szokások a néphagyományban

„ujjogattak”, mulatni hívták az embereket. Bősön az asszonyok is kerül­ték a falut, kocsmáról kocsmára, házról házra jártak, hogy „a nyáron sok legyen a csibe.” A mulatozás már vasárnap délután megkezdődött, s csak kedden éjfélkor fejeződött be. A nagy bál vasárnap volt. Másnap, hétfőn újból megszólalt a muzsika, ez kedden éjfélig tartott- Hajnalban „hajnalt ugrattak” a legényekkel. A kocsmába belépő legényt háromszor ugratták, magasra dobták, hogy a kender is olyan magasra nőjjön. A legény az ugratóknak bort fizetett. Kedden ismét zeneszóval jelezték a mulatság kezdetét. Ekkor tánc közben az asszonyokat is föl-fölkapdosták a kender növése érdekében. Kedden a mulatság éjfél előtt befejeződött. Megjelent a község bírája vagy a helyettese, s hangos szóval jelentette: „Vége a mulatságnak, ha marosan kezdődik a böjt!“ Erre a cigányok abbahagyták a muzsikát, a bőgőt tréfás szertartással (utánozva az igazi temetést) eltemették, ez­zel is jelezték, hogy negyven napig minden zajos mulatság, esküvő, la­kodalom szünetel. Éjfélkor a harangok is megszólaltak. Megkezdődött a bojt. Felbáron vasárnap délután kezdődött a mulatozás, s a farsangi ünnep­lés kedden éjfélkor fejeződött be. Húshagyókedden jártak a „bolondok”, akik maskarába öltözve járták a házakat. Doboltak, trombitáltak, min­denféle zajt csaptak, hogy fölfigyeljenek rájuk. A házaknál kolbászt, tojást, szalonnát, sonkát kaptak. Az így összeszedett élelmet este a kocs­mában közösen fogyasztották el. Este bál volt, amikor is az asszonyokat tánc közben jó magasra emelgették, „fölkapkodták”, hogy magasra nőj­jön a kender. Bodakon, Sülyben a dőrék sok mókás dolgot eszeltek ki a bámész­kodók szórakoztatására. Kolompszóval jelezték, hogy merre járnak. Sülyben vasárnap a férfiak mulattak. Hétfőn délután az iskolás gyermekeknek is megengedték, hogy egy órát szórakozzanak, nézzék a táncolókat. Este felé a „lúdasiak” (hibás legények, leányok) — akik egész évben csak farsanghétfőn mehettek be a kocsmába — farsangol­tak. A kedd délután volt a „csöndes mulatság” ideje. Ezen a mulatsá­gon az öregebb asszonyok is megjelentek. Az esti bálban a muzsikus cigányok is megtáncoltatták az asszonyokat, hogy a fekete malacok is nagyra nőjjenek. Medvén is három napig tartott a farsang. A farsangolók verset is mondtak: Asszony tartsd meg az uradat, Köjtsd el keresményét! Ne sajnáljad megoldani a pénzes erszényét... Lásd, a nyársunk üres! A hasunk is éhes. Ne sajnáld a szalonnádat, hát nekünk megfizess!1 Patason a legények „női maskarába” öltöztek. Minden lányos ház­ba bementek, körültáncolták a szobát, konyhát és a háziakat, majd az ajándék (sonka, tojás, kalács, szalonna) átvétele után elbúcsúztak. A beszéd tilos volt, csak jelekkel értekeztek. Az összegyűjtött élelmet este a kocsmában fogyasztották el. A farsangi maskarák minden lány ablaka alá polyvát hintettek. A hiedelem szerint az a lány, aki elsőként söpörte el a polyvát az ablak alól, a zöld farsangon (fehérvasárnap utá­ni tavaszi időszak, amikor a nyilvános menyegzőtartás, amely a nagy­böjtben tiltva volt, ismét szabad) biztosan férjhez ment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom