Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (9. évfolyam, 1985)

Marczell Béla: Tavaszi, nyári, őszi ünnepek és szokások a néphagyományban

„ujjogattak”, mulatni hívták az embereket. Bősön az asszonyok is kerülték a falut, kocsmáról kocsmára, házról házra jártak, hogy „a nyáron sok legyen a csibe.” A mulatozás már vasárnap délután megkezdődött, s csak kedden éjfélkor fejeződött be. A nagy bál vasárnap volt. Másnap, hétfőn újból megszólalt a muzsika, ez kedden éjfélig tartott- Hajnalban „hajnalt ugrattak” a legényekkel. A kocsmába belépő legényt háromszor ugratták, magasra dobták, hogy a kender is olyan magasra nőjjön. A legény az ugratóknak bort fizetett.

Kedden ismét zeneszóval jelezték a mulatság kezdetét. Ekkor tánc közben az asszonyokat is föl-fölkapdosták a kender növése érdekében. Kedden a mulatság éjfél előtt befejeződött. Megjelent a község bírája vagy a helyettese, s hangos szóval jelentette: „Vége a mulatságnak, ha marosan kezdődik a böjt!“ Erre a cigányok abbahagyták a muzsikát, a bőgőt tréfás szertartással (utánozva az igazi temetést) eltemették, ezzel is jelezték, hogy negyven napig minden zajos mulatság, esküvő, lakodalom szünetel. Éjfélkor a harangok is megszólaltak. Megkezdődött a bojt.

Felbáron vasárnap délután kezdődött a mulatozás, s a farsangi ünneplés kedden éjfélkor fejeződött be. Húshagyókedden jártak a „bolondok”, akik maskarába öltözve járták a házakat. Doboltak, trombitáltak, mindenféle zajt csaptak, hogy fölfigyeljenek rájuk. A házaknál kolbászt, tojást, szalonnát, sonkát kaptak. Az így összeszedett élelmet este a kocsmában közösen fogyasztották el. Este bál volt, amikor is az asszonyokat tánc közben jó magasra emelgették, „fölkapkodták”, hogy magasra nőjjön a kender.

Bodakon, Sülyben a dőrék sok mókás dolgot eszeltek ki a bámészkodók szórakoztatására. Kolompszóval jelezték, hogy merre járnak.

Sülyben vasárnap a férfiak mulattak. Hétfőn délután az iskolás gyermekeknek is megengedték, hogy egy órát szórakozzanak, nézzék a táncolókat. Este felé a „lúdasiak” (hibás legények, leányok) — akik egész évben csak farsanghétfőn mehettek be a kocsmába — farsangoltak. A kedd délután volt a „csöndes mulatság” ideje. Ezen a mulatságon az öregebb asszonyok is megjelentek. Az esti bálban a muzsikus cigányok is megtáncoltatták az asszonyokat, hogy a fekete malacok is nagyra nőjjenek. Medvén is három napig tartott a farsang. A farsangolók verset is mondtak:

Asszony tartsd meg az uradat,

Köjtsd el keresményét!

Ne sajnáljad megoldani a pénzes erszényét... Lásd, a nyársunk üres! A hasunk is éhes.

Ne sajnáld a szalonnádat, hát nekünk megfizess!1

Patason a legények „női maskarába” öltöztek. Minden lányos házba bementek, körültáncolták a szobát, konyhát és a háziakat, majd az ajándék (sonka, tojás, kalács, szalonna) átvétele után elbúcsúztak. A beszéd tilos volt, csak jelekkel értekeztek. Az összegyűjtött élelmet este a kocsmában fogyasztották el. A farsangi maskarák minden lány ablaka alá polyvát hintettek. A hiedelem szerint az a lány, aki elsőként söpörte el a polyvát az ablak alól, a zöld farsangon (fehérvasárnap utáni tavaszi időszak, amikor a nyilvános menyegzőtartás, amely a nagyböjtben tiltva volt, ismét szabad) biztosan férjhez ment.