Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)

1983/2 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 4. Medve II.

togtatdssal jeleztdk az unnepet, tulokszoval ds ostorpat­­togtatdssal drkeztek a pdsztorok is. A gyerekek diot,, mogy©­­rot, almdt, kevds pdnzt kaptak. A pdsztorok jdrandosdga ka- Idcs, szalonna, pohdrka pdlinka volt. A kardcsony nagy unnep volt a faluban. Minden csalddban megtartottdk az e naphoz ftizddb szokdsokat az eljovendtt jobb diet remdpydben. Ezt a edit szolgdlta a kardcsonyi asztal min­­den egyes kelldke is. Az asztalra tett fonott kalacsot Med­­vdn kulcsos kaldcsnak neveztdk. A kardcsonyesti bab ds gyii­­molcs hdjdt eldgettdk, ds fiistjdvel megfustoltdk az dllato­­kat, hogy mindig egdszsdges legyen a tttgyuk. A kenyeret ds a kaldcsot az asztalon jo magasra raktdk, hogy az aratdsi asztag is ilyen gazdag legyen a szdrttn. Kardcsony estdjdre kdszitettdk el az dgynevezett **ha jmakalenddriumot”. A hagy­­ma tizenkdt leveldbe sot tettek. A tizenkdt levdl a tizer­­kdt honapot jelentette. Amelyikben elolvadt a so, az a he­­nap nedves honap lett, amelyikben szdraz maradt, az szdraz iddjdrdst jelzett. Az unnepek alatt az elethez sziiksdges minden dolog a szobdban volt a csaldddal egyutt. Igy driz­­tdk a csalddi harmonidt ds a szerenesdt. Istvdn ds Jdnos napjdn koszontottek. Hosszd koszontb verset mondtak. Mdr csak toreddkesen ismerik: ... Hdry csillag a fenyes dgen, annyi csopp viz a tengerben, annyi jeles napjai, legyenek vig ordi! Aproszentek unnepdn, december 28-dn korbdcsoltak. A Id­­nyokat ds az asszonyokat azdrt vesszfiztdk meg, hogy ne le­gyenek keldsek a testukon. A korbdcsot jo hajlos, vdkony vesz­­szttbfil kdszitettdk. Volt kigyohdtd, volt gombolyti vesszS, e­­zekbbl fontdk a korbdcsot. Ojdv, mdskdppen kiskardcsony napjdn toltott kdposztdt et­­tek, hogy egdsz dvben gazdag legyen mindennapi dteluk. Barom­­fit nem kdszitettek, mert az elropiilt a szerencsdvel. Ezen a napon a nttk nem mentek ldtogatoba, boldog djdvet sem kivdn­­tak, nehogy elszdlljon a hdzbol a szerencse. Azt is hittdk, hogy ahova tfjdvkor ntt ment, ott a tehdn iiszbborjut ellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom