Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (6. évfolyam, 1982)

1982/3 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 3. Balony I.

fejében. 1898-ban pedig hét száz forint lefizetésével véglegesen megszabadultak a harangozástól.

A község az 1544-ben és az 1565-ben kelt oklevelekben már Balon néven szerepel, s a győri vár szerves tartozéka. 1609-től pedig a győri örkanonok a birtokos. Az 1727. évi összeírás huszonegy jobbágy- és három zsellércsaládot talál a faluban. A 19. század elejétől viszont már több nemes család birtokolja, így a Sebő család, a Csicsayak, a Zsemlyék és a Mátis család.

Balony - a századfordulón még Ballony - őslakossága zömében halászattal foglalkozott. Közel - kb. 3-4 km-re - lévén a Dunához, a halászat már igen korán főfoglalkozási tevékenységként fejlődött ki. A címer is bizonyítja ezt: két keresztbe fektetett szigony között evező és csáklya<> Még az 1900-as évek elején is használták hivatalos iratokon.

Egyházát már a 16. században említik a győri őrkanonoki levéltárban fellelhető okiratok. Első templomát 1780 táján építették, a mai templom 1836-ban épült. A győri székeskáptalan építtette, s 3záz magyar hold föld is tartozott hozzá. Az 1800-as évek ele jén megejtett tagosításkor alakultak ki a dűlőnevek: Petöcz-tag, Markó-tag, Gaál István-tag, Csomor-tag, Zsemlye-tag a tulajdonosok nevei után. Voltak már korábbi dűlőnevek is, ezeket ma is ismerik, mint pl. Úrtava, amely régebben a győri káptalan halastava volt, ma már viszont szántó, valamint a Kalacs, azaz Kalács, itt termesztették a legjobb kenyérgabonát. Ezért is hívták Kalácsnak, Balony határában fekszik a Váhelydomb is, amellyel kapcsolatban a szomszédos Csilizradvány két mondát is őriz. A balonyiak szerint a Várhelydombon bújt meg IV. Béla király a tatárjárás idején. Régi dűlőnevek még a Földégés és a Melegsár.

A falu határában az 1948/49-es szabadságharc idején kisebb csatározások folytak. Többször is érték elemi csapások, így az utóbbi években 1900-ban, a nagy tüzkor a fél falu leégett. 1901-ben jég verte el az egész határt, 1924-ben, 1926-ban, 1954-ben és legutoljára 1965-ben nagy árvizek pusztították. Az 1965-ös árvízkor harmincnégy ház romba dőlt, hetvennégy megrongálódott. A falu legöregebb házában a 85 éves Kulacs Károly lakik, balonyi őslakos, aki még maga is emlékszik arra, hogy harangozni jártak Győrbe. A ház mestergerendáján ez olvasható: Ezen házot építette Nömös Takács Ferencz A.DO 1830.