Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Korhecz Papp Zsuzsanna: Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája

Korhecz Papp Zsuzsanna • Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája

kicsi koponyával, nagy szemekkel megjelenített szentjei, nagyhomlokú angyalkái, rajzos drapériakezelése könnyen felismerhetővé teszik alkotásait. Jelentős műhely- gyakorlata ellenére műveinek színvonala mégsem éri el korának legkiválóbb bécsi mesterei, mint pl. Hubert Mauer alkotásainak színvonalát, de más kortárs bécsi „His- torienmaler”-ekét, mint pl. Johann Wellerét felülmúlja. Festményei a 19. század eleji hazai termés legkiválóbbjai. Portréi közül említésre méltók I. Ferenc császár portréi (az egyik az egyház számára), Pázmány Péteré (az egyház számára és Budapesten, a SOTE Szenátusi termében), valamint Széchenyi Istváné (a veszprémi Bakony Múzeumban, fia, Ágost festménye után készült). A jelenleg lappangó Vojnich portrék7 8 és az utóbbi időben árverésre kerülő Dr. von Braun9 10 11 házaspár arcképei adhatnak ízelítőt bizonyosan sokkal nagyobb számú, kiváló jellemábrázoló arcképfestői tevékenységéről. Rozgonyi Cecíliát és Ferenczy Pásztorlánykáját az Aurora, illetve a Hébe számára metszette rézbe.9 Művészetét a magyar kutatás nem sok figyelemre méltatta eddig, munkásságával inkább a régi források11' foglalkoztak, ebben történt az utóbbi időben némi áttörés.11

Schöfft József tevékenysége még a középkori alapokon nyugvó barokk céhes körülményekhez köthető, melyek annak idején is kissé idejétmúltak voltak. A képíró dinasztiák leszármazottai pályájukat apjuktól örökölték, s fiaiknak, vejeiknek adták tovább, azzal az előrelépéssel, hogy második, harmadik generációjuk már látogatta a bécsi Akadémiát. Tevékenységük a 18. században igen sokrétű volt, a zászló-, cégér- és kocsifestés sem számított rangon aluli feladatnak.12 13 Az egyházi festészet a 19. század elejére elvesztette korábbi fölényét a képzőművészeti műfajokon belül, megrekedt, ritkán érte el a többi műfajban kifejeződő kvalitást, ennek okait elsősorban a felvilágosodás szellemi égiszének antiklerikális beállítottságában lehet keresni. A korábban megbecsült egyházi festő helyett az egyházi festészet területeire kiránduló sikeres arc- és zsánerképfestő tesz néha eleget egyházi megrendeléseknek.11

Schöfft József festészetében is hiánytalanul együtt élnek az egymást váltó stílusok, ami a többi terület fejlődésével ellentétben hosszas párhuzamokkal jár, s a barokk

7 Gajdos 1995.47.

8 Portrait des Ehepaars Dr. von Braun, Hofartzt im Hause Coburg. Auktionhaus Michael Zeller, Lindau am Bodensee, Árverési katalógus.

9 Művészeti Lexikon 1968. IV. 244. Magyar Katolikus Lexikon XL 2006. 960-961. kiegészítve Korhecz Papp.

10 Gyászjelentés 1851. II. 22. - Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. 1936. XXX:215. - Kazinczy Ferenc levelezése XXIL427. (Guzmicsnak 1829. V. 27.) - Újházy 1922.379. - Tud. Gyűjt. 1817. 11:175. - Gemeinnützige Blatter 1816. II. 25. - Törökbecse 3. évf. (190?. 47. sz.)

11 Fehér 2006. 415-423., Korhecz Papp 1993., Korhecz Papp 2007., Korhecz Papp: Újjászületések. 2008. 61., Korhecz Papp: Schöfft József Károly: Szentháromság oltárképének restaurálása. 2008. 187-195., Rokay 2008., Rokay 2010.

12 Jávor 2006.49-64.

13 Jávor 1980. 81-94. Példa erre Barabás Miklós oltárképfestészete, mely kiváló műalkotásokat hozott létre e műfajban is. A vajdasági Zentán három, Topolyán egy oltárképét őrzik. Korhecz Papp: A zentai Barabás képek restaurálása. 2008. 66-69.

151