Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Korhecz Papp Zsuzsanna: Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája
Műtárgyvédelem 36 hagyományokhoz való erős kötődéssel magyarázható. Alkotói módszerében is a bevált 18. századi formulát használta, a grafikai előképeket variálta kevés eredetiséggel, viszont kiváló technikai kivitelezésben. Legkorábbi oltárképei, mint az Avilai Szent Teréz szabadkai főoltárkép, 1804-ből barokk kompozíció, az 1813-as zombori Győzedelmes Immaculata és az ugyanazon évben festett váci Pestisszentek oltárképek is, viszont az 1828-as terézvárosi Avilai Szent Teréz főoltárkép határozottan klasszicizáló, míg az ugyanoda az 1830-as években elkészült Szent István koronafelajánlása már a romantika jegyeit hordozza magán. S ami a stílusváltozás tényét érdekessé teszi, az az, hogy ezeket az elemeket határozottan követi a technikai előkészítés párhuzamos változása, itt elsősorban az alapozás színének „fejlődése” bizonyítható. A restaurált és a mintavételhez felhasznált oltárképek 1. Szentháromság (1802 k., 298x167 cm, lelt.sz.: Y 1004, szignó nincs) (1—2. kép). A szabadkai Városi Múzeum képzőművészeti gyűjteményének része Schöfft József oltárképe, melyet a szerző restaurált 2001-ben, mint ismeretlen művész alkotását,14 majd a helytörténeti forrásokra támaszkodva stíluskritikai és festészettechnikai alapon attribuálta 2008-ban. Az oltárkép eredetileg a szabadkai Avilai Szent Teréz plébániatemplom mellékoltárán állt15 1891-ig, amikor lecserélték, majd többszöri költöztetés után 1948-ban a Városi Múzeum tulajdonába került. A műalkotás rendkívül rossz állapota (pergés, kiterjedt hiányok, besötéte- dés) tette indokolttá teljes körű restaurálását. 2. Magyar szentek (1813,172x95 cm, lelt.sz. nincs, j.k.l. „Jós. Schöfft pinxit Pestini 1813”). A nógrádi katolikus templom déli, ún. magyar mellékoltárának festményét az MKE Restaurator Tanszékén restaurálta Selmeczi Anna és Dóka Márton, Görbe Katalin vezetésével a 2004/2005-ös tanévben. A műalkotás rossz állapota (kagylósodás, besötétedés) tette indokolttá teljes körű restaurálását. 3. Segítő szentek (1813 k., 172x95 cm, lelt.sz. nincs, szignó nincs). A nógrádi katolikus templom északi, ún. tót mellékoltárának festményét az MKE Restaurátor Tanszékén restaurálta Énekes Eszter Rita és Galambos Adrienn, Görbe Katalin vezetésével a 2005/2006-os tanévben. A műalkotás rossz állapota (kagylósodás, besötétedés) tette indokolttá teljes körű restaurálását. 4. Páduai Szent Antal (1825,215x105 cm, lelt.sz. nincs, szign.b.l.’Jos. Car. Schöfft pinx Pestini 1825”)16 (3. kép). A festményt a szerző restaurálta 2007-ben, annak rossz állapota (kagylósodás, pergés, besötétedés, mechanikai sérülések, deformá- lódás) tette indokolttá a teljes körű beavatkozást. 14 Bemutatásra és publikálásra került a „Sacra conversatione” című kiállításon, melynek rendezője Ninkov K. Olga, az intézmény művészettörténésze volt. 15 Tormássy 1883.173. 16 A festmény, mely korábban a szabadkai Paulinum egyházi gimnázium kápolnájának előterében állt, visszakerült a székesegyházba rekonstruált új díszkeretében. 152
