Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Pataki Anikó: Késő reneszánsz rátéthímzéses selyemfüggönyök restaurálása
Pataki Anikó • Késő reneszánsz rátéthímzéses selyemfüggönyök restaurálása pont volt, hogy az új szövet textúrája, optikai megjelenése harmonikusan illeszkedjen az eredeti töredékekéhez. Az elsőként restaurálásra került függönyszárny szövetei nem voltak jelentős mértékben hiányosak (lb. képJ, itt a vörös selyemszövetek alá egy réteg színezett pamutatlasz, míg a sárga rátétek alá színezett pamutvászon került. A másik, két évvel később restaurálásra került függönyszárny esetében nagyobb szövethiányokkal kellett számolnunk (la. kép): a hátteret adó sárga szövetek igen töredékes állapotban voltak, míg a vörös minta a függönyszárny alsó harmadában jelentős részben hiányos volt. Emiatt a felhasználásra szánt alátámasztó anyagok nagyobb felületen váltak láthatóvá, és az összhatás szempontjából a kiegészítendő felületeknél az anyagok karaktere nagy szerepet játszott. Ebben az esetben egy réteg színezett pamutvásznat és hernyóselyem szatén anyagot tartottuk megfelelőnek.6 A felületek beborítására selyem kreplin anyagokat színeztünk sárga és vörös színre.' A különböző anyagok színezése több lépcsőben, eltérő időben zajlott, de minden esetben a már tisztított szövetek színe volt a mérvadó. E munkafolyamatot az anyagtípusoknak megfelelő módszerekkel végeztük. A végleges színek elérése, az egyenletes, foltmentes színezés hosszú időt és nagy odafigyelést igényelt. Színezés után a textíliákat még nedves állapotban nagyméretű asztalra fektettük, szálirányba rendeztük, a széleket üveglapokkal és súlyokkal nehezítettük.* Varrókonzerválás A varró konzerválás célja a függöny meglevő selyemszöveteinek tartós rögzítése, a hiányos részek eredetihez illeszkedő kiegészítésének megoldása, a tárgy kiállíthatóvá tétele volt. Konzerválási technikaként a textilrestaurálásban már sokszor eredményesen alkalmazottból kidolgozott, azonban nagy gyakorlatot igénylő kreplines lefedést használtuk. E módszer egyetlen előnytelen vonása, hogy a letakart felület színe egy halvány árnyalattal eltér az eredetitől és a textília nehezebben tanulmányozható. Előnyös viszont, hogy az így rögzített töredékeket nem szükséges kitenni a nagy felületen történő, fizikai feszültséggel járó átvarrásnak, és a tárgy mozgatása során egymással érintkező, érzékeny felületek sérülésének lehetősége is csökken. A textil gyenge megtartása és töredékessége miatt úgy döntöttünk, hogy az eredeti technikától eltérően nem mozaikszerűen, egy síkban illesztjük egymás mellé a háttér és a minta elemeit, hanem a háttérhez tartozó darabokat mindkét esetben a teljes függönyszárny területén alátámasztjuk egy velük színben megegyező textíliával, ezt kreplinnel borítjuk, majd erre varrjuk fel a külön alátámasztott, kreplinnel borított, egyenként kivágott mintaelemeket. 6 7 8 6 A pamutvászon alapnak a kétféle selyemszövet réteg elcsúszás elleni megtartásában is szerepe volt. 7 Kreplin anyag: áttetsző, fátyolszerű, tiszta hernyóselyem textília. 8 Az így előkészített anyag nem igényel vasalást. Színezékek összetétele: vörös pamut: Direkt bordó; vörös selyem és kreplin: Halbwollechtrot BSL, Hallwollechtrot TGL, Polarbrillantrot G, Braun; sárga pamut: Saturngrün 3608, Sandolanechtgelb PL 1409, Saturnorange L7G, Saturnbraun L2G; sárga selyemszatén: Ostalangelb 6GRL, Ostacidgelb, Braun, Saturnbraun, Halbwollechtgrau. 107
