Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Járó Márta - Tóth Attila: A "nyugati- és keleti-típusú" arany- és ezüstfonalak : a két fonaltípus "találkozása" egy soproni sírlelet textíliáin

Járó Márta - Tóth Attila • A „nyugati- és keleti-típusú” arany- és ezüstfonalak

6. kép. Johann Heinrich Schmidt dróthúzó mester, 1719. Mögötte az asztalon a drót elhengerlésére szolgáló eszköz. (Mendel II, Folio 23 Ív, a Stadtbibliothek Nürnberg szíves engedélyével.)

Fig. 6. Johann Heinrich Schmidt, master wire-drawer, 1719. On the workbench behind him is a device for rolling wire into a strip. (Mendel II, Folio 231v, by kind permission of the Stadtbibliothek Nürnberg.)

második negyedéig - közepéig. Drótból ugyanis sokkal hosszabb szalagok készíthetők, és ez jelentős mértékben megkönnyíti a szalagok bélfonalra fonását. Kezdetben úgy véltük, esetleg a drót aranyozása jelentett problémát13, később, több vizsgálati- és egyéb adat birtokában, azt feltételeztük, hogy a drót elhengerléséhez szükséges eszközök nem álltak rendelkezésre.14 A soproni sírlelet fémfonal-elemzési eredményeinek kiértékeléséhez kapcsolódóan megpróbáltuk a korábbiaktól eltérő szempontokból is megvizsgálni a kérdést. Célunk az volt, hogy árnyaljuk/javítsuk az adott korszakban a nyugati, illetve keleti műhelyek fémfonal-készletéről kialakult képet.

A különböző készítéstechnikájú fémfonalak megjelenését, használatát elsősorban a szöveteken követhetjük nyomon, amelyek készítésénél nagyobb mennyiségű fémfonalra volt szükség. Ezt feltehetően a fémfonal-készítő szállította, a műveletet megelőzően nem sokkal, a szövőműhely részére. A hímző viszont akár több évtizeddel korábban előállított fonalat is felhasználhatott. A nemesfémből készült fonal ugyanis — a hagyatéki leltárak, különböző összeírások alapján - értéket képviselt,

13 Járó 1993.122.

14 Járó 2005. 77.

33