Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Derdák Éva: Trónoló Madonna a gyermek Jézussal és Püspökszent : a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony templom szentélyében 2010-ben újonnan felfedezett két gótikus falkép feltárása és helyreállítása
Műtárgyvédelem 36 ellátott ülőfiilkék sorának közepén, a templom főtengelyében, ez volt a legdíszesebb hely. Pontos formai kialakítására csak feltételezéseink lehetnek, föld alatti régészeti feltárás és további falkutatás juttathat közelebb az egykor volt részletek megismeréséhez. A Madonna kép elől egy sor „bélyeges”8 téglafalat bontottunk le, ez töltötte ki a fülkenyílást. Másodlagos falberakás a fülkefalon ezen kívül több helyen is mutatkozott, legnagyobb felületen a Madonna kép alatt. Ezt a falszakaszt a külső falra fülkeszerű kialakításban elhelyezett szobor és oltárasztal stabilabb megtartása miatt építették.9 Kétoldali bekötéssel épült - mint már említettük-, míg a felette lévő fres- kós fal csupán egy korabeli nyílás térkitöltése.10 11 A fülke kétoldali falán is találtunk másodlagos téglákat két-két területen. Egyik a már említett 1723-as falazáshoz ideiglenesen alkalmazott áthidaló hely, ahol a tartópallók kétoldali felfekvő fészkeit rakták be téglákkal. A másik a Steindl téglafal téglákat tartó sorának kétoldalt kissé kifaragott vállgödreiben volt látható. A harmadik feltöltött falrészletet a csúcsív fölötti visszafaragott, baldachin kövek feletti falszakaszon találtuk. Az egykori baldachin tagozati rész sérüléseit annak idején nem javították, nem egészítették ki, inkább a meglévő csonkokat faragták síkba. A lefaragott köveket pedig, melyek térkitöltésre még alkalmasak voltak, mindjárt be is építették. Innen emeltünk ki néhány kisebb, faragott és festett töredéket. Ezek elhelyezése a továbbiakban a templom kőtárában lesz. A kő minden korban érték volt, itt és máshol is. A római kövek középkori másodlagos felhasználását az 1944-ben végzett ásatások során Bertalan Vilmos régész is megfigyelte. A római tábor (Contra Aquincum) visszabontott falainak köveit a templom építésekor beépítették annak falaiba. Ezek a román kori faragott kövekkel együtt ma is láthatóak. A román kori profilozott lábazati párkány kövei viszont a gótikus oszlopok alapzatába kerültek bele. A régész tanulmányában lejegyezte: „...megfigyelésünk, hogy a templom kriptájában lévő román szentély alapfalán a kövekre római habarcsmaradványok tapadnak”.11 4. kép. Részletfelvétel a Madonna kép azuritos hátteréről. Fig. 4. The azurite background of the Madonna picture (detail). 8 A kibontott téglák többségükben „kétkalapácsos” domborított jelölésűek, ezek a 19. század végén voltak használatosak. Ekkor történt a szentély Steindl által tervezett és vezetett felújítása, kifestése, így arra következtetünk, hogy ő építette be a fülkenyílás felső harmadát. 9 Hörger Antal Szent Flórián szobrát 1723-ban a külső falfelület megbontásával vagy esetleg egy korábbi nyílást beépítve, fülkeszerű kialakítás elé helyezték el. 10 Jól kirajzolódva láthattuk az elválást, ami a jobb oldalon egy kisebb megereszkedés következménye lehet, de jól alátámasztja az 1723-as fal kétoldali becsatlakozása. 11 Bertalan 1945. 447. 216
