Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Derdák Éva: Trónoló Madonna a gyermek Jézussal és Püspökszent : a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony templom szentélyében 2010-ben újonnan felfedezett két gótikus falkép feltárása és helyreállítása
Derddk Eva • Trónoló Madonna a gyermek Jézussal Mint már említettük, a fülke oldalán előkerült még egy további kép is, amelyik püspököt ábrázol. A két kép technikai kivitelezése nem azonos. A trónoló Madonna ábrázolás freskóvakolatra készült, a nedves felületen kötőanyag nélküli festékek felhordásával, majd az azurit pigment utólagos, száraz felületre történő felfestésével (4. kép). Az azurit már természetesen kötőanyaggal került fel, ezt a pigmentet nem lehet a nedves falon alkalmazni. Itt is egy sötétszürke, korábban megszáradt réteg van alatta. A másik - püspökszentet ábrázoló - kép alatt nincs freskóvakolat, csak a kövek összefogásához használt, kitüremkedett kevés habarcs van elsimítva, ez is csak helyenként (11. kép). Leginkább csak a sima kőfelületre került a vastagabb meszelés, amire festették a képet. Ezzel a technikával, ha a nedves mészrétegre gyorsan felrajzolják a kép vonalait, még mindig kialakulhat a freskókötés. Itt azonban nem így történt. Rendkívül porló és szennyezett volt a feltárt kép festékrétege, míg a meszelt hordozó alap kiválóan megkötött, jól rögzült a kőfelülethez. Stiláris szempontból sem mutat hasonlóságot a két kép. A „Püspökszent” festője két színnel, vonalakkal festette meg az alakot (a hófehér alapon feketével és pirossal), csak a hátteret töltötte ki síkszerűen. A figura azonban térbeli plaszticitást mutat. A képeket elválasztó, keretező sáv is egyszínű. A Madonna kép kiválóan tömörített, jó minőségű freskóvakolatra készült, bizonyára alaposan bevizezett falra, mert a viszonylag nagy felületű kép sokáig tarthatta a nedvességet,12 13 és a jelek szerint a festő is gyorsan dolgozhatott. Nincs nyoma vakolat-átlapolásnak, még a Madonna ábrázolás alatti képdarab-töredék1 ’ is egyazon besimítású réteg. Csak az azurit14 felvitele készült a száradást követően. Valószínűleg kiváló felkészültségű mester dolgozott a képen, mivel a jó minőségű freskóvakolat elkészítése nehéz feladat, és a rézásványból készült azurittal, mint pigmenttel sem könnyű bánni. Kezdő tanonc nem tudta volna ilyen magas szinten elvégezni a munkát. A kellőképpen zömült habarcsvakolatra mész alapozás került, amit durva sörtéjű, széles ecsettel vitt fel a művész vagy segédje. A felhordó ecset szálnyomai barázdák formájában rögzültek a felületen, szinte követhető a felhordás iránya a nyomvonalak mentén. (7. kép). A nedves vakolatban jól megőrződtek a körző nyomai is, a glóriák kijelölése mentén és azok középpontján. 12 Cennino Cennini: Trattato della pitturájában részletesen leírja a freskófestés technikáját és lépéseit, valamint jó tanácsokkal látja el a kezdő festőt: „...a mindig aznap végzett munka (vakolat) köti meg legjobban a festéket... vakold be a meszelt fal egy darabját, szép egyenletesen és simán (ne túl vastagon), miután előzőleg megnedvesítetted a falat...Tartsuk észben, hogy egy nap egy szent nőnek, vagy ifjúnak a fejét, vagy a szentséges miasszonyunk fejét tudod megfesteni...” 13 Egykor itt predella kép, de akár Supra porta szerű festmény vagy esetleg mondatfeliratos ábrázolás lehetett. Iá Természetes ásványi pigment, bázisos réz karbonát, a réz szulfid mállási terméke. Kék kőzet, nevezik hegyikéknek, azúrkéknek, rézlazúrnak, stb. Cennini magnai kéknek nevezi a „Miasszonyunk ruhájának festésére való” kéket, és enyves felvitelét javasolja. Más festékekkel keverni nem nagyon lehet, legfeljebb csak fehérrel. Sajnos a levegő kénhidrogénjétől is megfeketedik idővel. 217
