Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Derdák Éva: Trónoló Madonna a gyermek Jézussal és Püspökszent : a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony templom szentélyében 2010-ben újonnan felfedezett két gótikus falkép feltárása és helyreállítása
DerdákEva • Trónoló Madonna a gyermek Jézussal megerősítve a szobor súlya miatt. Feltevésünket csak régészeti ásatás elvégzése után lehet tovább pontosítani, a talaj átvizsgálását követően. Az egykori baldachin plasztikus részeit - talán egy súlyos sérülést, rongálódást követően - visszafaragták. így sík, de rendezettebb oromzati részt nyertek. A képet ekkor talán már nem is láthatták, mert meszeléssel takarva volt. A lefaragott kődarabokat rögtön felhasználva, beépíthették a fölül lévő térbe: hogy az ott lévő üreget megszüntessék, azt feltöltötték a fal síkjáig. Néhány festett kődarabot megtalálásukat követően kiemeltünk vizsgálat céljára. A szentélyfal belső felülete terméskőből és téglából rakott vegyes falazat. A fülkék mérműves faragványai építőkövekként vannak elhelyezve a soronként rakott falazásba. Számtalan helyen egyértelműen felfedezhetők voltak a korábbi templom kváderkövei, melyeket másodlagosan (vagy többszörösen is) felhasználtak.5 Felmerül a kérdés, miért nem találták meg korábbi kutatók a befalazott fülkét és festményeit?6 Arra úgy tűnik előttünk senki sem gondolt, hogy Steindl Imre építésznek, aki a 19. század végén korának elvárásai szerint restaurálta a szentélyt, már csak egy kisebbített fülkére volt szüksége ezen a helyen, ezért a bitumenezés előtt téglával berakatta a nyílás első szakaszát. Az ülőfülkéket pedig teljesen meg akarta szüntetni, mert oda festést tervezett, így azok faragott köveire is rákerült a ragacsos fekete bitumen, szigetelőanyagként. O a fülkesoron nem végzett feltárást, nem bon- tatta ki a pálcatagos oratóriumi ajtót sem. A vastag bitument eltávolítva, első kutatóablakainkkal még mi sem mentünk lejjebb a bitumenes vakolat alatti részekre (3. kép). Csak amikor a fülke korábban feltárt7 képtöredéke fölé kutatva a lezáró téglasor fugaközeit kissé megbontottuk, ott mutatkozott több korábbi meszelési réteg. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy a téglaberakás utólagos. Hogy a függőlegesen, fentről lefelé kisebbített fülke a továbbiakban mi célt szolgált, nem tudjuk. Viszont most már pontosabb képünk van arról, milyen lehetett a középkorban. A gótikus szentély kialakításakor oltárhelynek szánhatták; ekként funkcionált hosszú időn keresztül. A többi mérműves, freskókkal 5 A fülkehátfal köveit egyenként milliméterpapírra megrajzolva dokumentálta Kovács Eszter régész BTM. 6 Elsősorban például a Lux Kálmán általi 1932-től kezdődő és a háború után folytatott feltárásokon, fülkekibontások során. 7 Nem tudjuk mikor és ki tárhatta fel. Deák Klára leírása nem említi, mert nem tudott róla. Valószínűsíthetjük az 1977-es templomfestés idejét. Horogszegi Tamás (2010) cikkében említi a 77-es festést. V * y'i . ;■** X > jt>.+ y _ . Ha 3. kép. Bitumenes réteg a fülkenyílás felett. Fig. 3. Bituminous layer above the niche aperture. ) 215
