Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Galambos Éva: A margati várkápolna falfestése
Galambos Eva • A margati várkápolna falfestése finomszemcsés (kriptokristályos), szép, tiszta (finomszemcsés törmeléktől csaknem teljesen mentes) mészanyagból áll, amelyben viszonylag sűrűn (de nem egymással érintkezőén), uralkodóan kerekded, ritkán szögletes, mikrokristályos kal- citból álló részek helyezkednek el. Nagyon ritkán tartalmaz 100-250, maximálisan 1000 pm-es ásványszemcséket (plagioklász, monoklin piroxén, opakásvány), illetve ősmaradvány törmelékeket.15 A templomhajó déli és északi falának további részein egyelőre nem találtunk kifestésekre utaló nyomot, kivéve a nyugati traktusban, az ablak magasságában egy-egy kisebb vörös vonal töredéket. Az eddigi kutatások alapján feltételezhető, hogy a hajóban falképek csak az első traktusban voltak, az apszistól az első ablakbél- letre futtatva, a további részeken csak a fal regiszteres kiosztása történt meg. Ennek egyik logikus magyarázata lehet, hogy az első traktus kiemelt, esetleg egy szentély- rekesztővel elválasztott terület volt, de felmerülhet az is, hogy a templomkifestést valamilyen esemény zavarta meg. A hajó-pilaszterek, a diadalív és a kapuk kifestése A hajó középső és a nyugati falpilaszterein szintén találtunk festékmaradványokat. Ezek közül néhol 2 réteg is volt, az alsó világos rózsaszínes és vörös, a felső sárga színű. Nagyobb kutatóablakokon láthatóvá vált, hogy általában sárga vagy sárgás-fehér alapon vörössel kihúzott kváderfestést alkalmaztak (10. kép), amellett nagyobb vöröses foltokat is felvittek, melyekbe feketével húzták be a kváderfestés vonalait. Feltehető, hogy a színekkel márványozott kőhatást akartak elérni. A szentély déli pilasztersorának lábazati részén is világos rózsaszínes és sárgás, szabálytalan foltok kerültek elő, ami szintén márványozott festésre enged következtetni. Ezek vakolat nélkül, csak egy mészrétegre voltak felhordva. Egyelőre úgy tűnik, hogy az első kifestési periódusban a faragott köveket csak kifugázták, lemeszelték és festették. Vakolatréteget pedig egy második periódusban hordtak fel rá, de azt is csak a szintkiegyenlítés miatt, ami azt jelenti, hogy sokszor annyira vékonyan, hogy az újabb festést megelőző „alámeszelés” réteg így is a kő hordozón van. A kapuk faragott kváderköveinek alaposabb vizsgálata során kiderült, hogy az északi kapu külső oldalán szintén vörös és sárga festékmaradványok vannak, közvetlenül a kőre felhordva, ugyanúgy, mint a pilaszterek zárókövein. A hajóban16 17 az eddig nem ismert déli kapu kváderköveinek maradványait a déli falba épített muszlim korból származó mihráb1' jobb oldalán találtuk meg (11. kép). Ezen szintén előfordulnak 15 A kőzettani vizsgálatokat dr. Szakmány György (ELTE, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) geológus végezte. lé Forrai Kornélia restaurátor (MKE, adjunktus) segítségével. 17 A mihráb a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát - más néven kiblát - jelző falifülke vagy tábla az imahelyen. ( http://hu.wikipedia.orgAviki/K%C3%Alba_szent%C3%A91y ) Hivatkozás dátuma: 2011.06.21. 83
