Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Görbe Katalin: Szent Jakab csodája
Görbe Katalin • Szent Jakab csodája A kép története és a jelenetek értelmezése Az ábrázolás történetére és ikonográfiájára vonatkozó kutatás több szálon haladt, végigkövette a restaurálási munka menetét, ezáltal lehetővé vált a kép egyre alaposabb megismerése. A jelenetek megfejtésére vonatkozó első támpontot Szacsvay Éva néprajzkutatótól kaptuk. O hívta fel a figyelmet id. Szent Jakab legendájára, amelyet elsőként a Legenda Aurea1 írt le részletesen, de az irodalom több helyen is említi: Magyar Anjou-legendárium, Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II., Codex Calixtus, A keresztény művészet lexikona, stb. A legendának egy szűkebb és egy későbbi bővebb változata is létezik, az általunk restaurált kép az utóbbit illusztrálja. A legenda szerint a zarándokok - egy háromtagú család - Santiago de Composte- lába tartanak. Útközben betérnek egy fogadóba (A jelenetj. A fogadós lányának megtetszik a zarándokfiú, aki nem viszonozza a lány vonzalmát. Ezért a fogadós és lánya bosszúból egy arany kupát rejt az alvó vendégek zsákjába (B jelenet). A fiút elítélik, és felakasztják, a szülők pedig folytatják útjukat, felajánlván azt halott gyermekük lelki üdvéért. Mikor visszatérnek, látják, hogy a fiú még él, mert Szent Jakab életben tartotta. A szülők, hogy leszedhessék gyermeküket a bitófáról, elmennek a bíróhoz, aki azonban nem hisz nekik, és azt mondja: „ügy él a ti fiatok, ahogy ez a sült kakas és tyúk a tányéromban”2. Ekkor történik meg a csoda, a madarak élve elrepülnek. A C jelenet a nyársról felröppenő két tyúkot ábrázolja. Az utolsó jelenet (D) a hazug fogadós büntetését mutatja, amint felhúzzák az akasztófára. A megsütött jószág feléledése, mint tanúságtétel3 a 15. század óta Európa-szerte, de főként német területen, a legelterjedtebb Szent Jakab-csodatételnek számított4, azonban a középkori Magyarországon is ismert lehetett. Ezt bizonyítják pl. az esztergomi Keresztény Múzeum szentjakabfalvi szárnyasoltárának képei (1480), a Szépművészeti Múzeumban Amico Aspertini predelláján (1515) látható jelenetek, a Gelencén készült, Szent Jakabot ábrázoló középkori falképek, valamint német templomok (Regensburg, Rothenburg ob der Tauber, Winnenden) oltárain megjelenő Szent Jakab ábrázolások. A legenda mindegyik változatának magva egy kora 1 Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szentek csodái és szenvedései. Válogatta és az utószót írta Madas Edit, Budapest, 1990 2 A Legenda Aurea nyomán írja Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II., Budapest, 1977 http:// mek.oszk.hu/04600/04657/html/unnepikii0016/unnepikii0016.html - hivatkozás időpontja: 2011.06.12. 3 Jung Károly: A sült kakas kukorékol, a sült kácsa kajabál, a sült hal vízbe ugrik, in: Mid, 2008/5, Újvidék, pp. 79-98. 4 u.o.Jung a 94. oldalon idéz Kakucs Lajos: Santiago de Compostela: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon (Budapest, 2006) könyvéből: Saját calazandai (Santo Domingo de la Calzada) zarándokútjának élményeként számol be Kakucs a templomban ma is látható, kalitkában élő tyúkról és kakasról is, s ezt írja: „a tágas templomban az istentisztelet legájtatosabb pillanataiban is kakaskukorékolás és tyúkkotkodácsolás hallható. Ami nekünk, idegeneknek rendkívülinek tűnik, az egyáltalán nem zavarja az itteni hívőt, sőt az istentisztelet velejárójának tekinti”. 51
