Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai
Eröss Dóra • Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai SSZ.: 38 O.-.167/26-27 3. kép. A 167. számú bokaperec restaurálás előtt. Fig. 3. The anklet No. 167 before conservation. korpusz) állnak (1. ábra). Az egy hólyagból álló zárótag mindkét oldalán kapcsolótag található. Az egyik a zárófiilet rejti, a másikat a zsanér befogadására alakították ki. A két hólyagból álló, ún. duplatagon a hólyagokat nem bontható, fix kapcsolótag köti össze. Az egyiken lyuk található,.amely a záróiul befogadására szolgál, a másik oldalon a zsanér ellendarabját találjuk. Az ékszer felhelyezésekor először a zárófület illesztették a lyukba, majd a zsanér került a helyére, majd ezt egy fémből vagy szerves anyagból készült tüskével (stifttel) rögzítették. A bokaperecekben esetenként megmaradt az öntési mag is. Ezek anyaga növényi maradványokkal kevert agyag volt, amely a tárgy készítésekor kiégett. Az általunk bemutatott tárgyak közül a 118. sírból előkerül példányok összetartozó párt alkotnak, amelyből az egyik majdnem teljesen hiánytalan, s annak a hólyagjaiban helyezték el a sírba tételkor a másik példány olvadt töredékeit (1. kép). A 163. sírból egy darab háromtagú hólyagos bokaperec került napvilágra, jelentős mértékben megégett állapotban (2. kép). A 167. sír tartalma egy darab háromtagú hólyagos bokaperec (3. kép). Ez utóbbi kisebbnek tűnik, mint a többi, de a kontrollmérések szerint hólyagja azonos méretű a többivel. A hólyagok belsejében jól látszanak a beléjük helyezett olvadt töredékek illetve a kerámia öntési mag maradványai. Az említett darabok mindegyike hamvasztásos sírból került elő, tehát a test elhamvasztása során megégtek, majd ezután az emberi maradványokat, hamvakat rejtő urna mellé helyezték őket. A felületükön lévő nyomok alapján követhető a teljes, hamvasztás közben lezajló anyagátalakulás: a bronz a tűzben először felizzik, majd kifényesedik, ezután a felület „izzadni” kezd, ekkor apró cseppek jelennek meg rajta - az alacsonyabb olvadáspontú ólom vándorol ki a felületre. Az anyag- vizsgálati eredményekben, egyes mintákban emiatt fordulhat elő szokatlanul magas 135
