Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai

Műtárgyvédelem 34 4. kép. Felhólyagosodott, elolvadt felület a 118. számú bokaperecen. Fig. 4. Blistered, melted surface on the anklet No. 118. 5. kép. A bekarcolt díszítmények az égett réteg­ben láthatóak, az alatta található patinával borí­tott felületen nem folytatódnak. Fig. 5. Engraved ornamental motives were found on the burnt layer, which could not be seen on the patinated surfaces underneath. ólomtartalom. A továbbiakban megolvadnak, összeráncosodnak, de a tárgyak még tartják eredeti formájukat (4. kép). Végül elveszítik alakjukat, összezsugorodnak, elolvadnak. A máglyán elfoglalt helyüktől függően nem egyenletesen érte őket a hő, így különböző mértékben olvadtak meg. Mindegyik bokaperec felületén megfigyelhető az égetés következtében létre­jött repedezett, lemezesen felváló, fekete kormos réteg, amely alatt patinával borí­tott felület látható. Ez a jelenség a másodlagos hatások eredménye. A másodlagos hatások a földben töltött évszázadok során jelentkeznek: ide tartozik a nedvesség és a talaj kémiai hatása vagy a mezőgazdasági művelés (például a műtrágyázás) okozta károsodás. Mivel az égés során teljesen átalakult külső réteg átengedi a nedvességet és egyéb hatásokat a fémmaghoz, így azon patina képződhet - az eredeti felszínnek megfelelő réteg alatt. A lazán kötött földes szennyeződések eltávolítása után a szabad szemmel, illetve sztereomikroszkóppal történt szemrevételezés során a tárgyak felületi struktúráját vizsgáltuk. Bizonyítékot kerestünk arra, hogy a mindhárom leletcsoport felületét borító, a hamvasztásból származó fekete, égett réteg külső felülete megfelel az ere­deti felületnek, nem pedig a hamvasztás során vagy a földbekerülést követően rakó­dott a tárgyakra. Ennek bizonyítékait meg is találtuk, olyan díszítőmotívumokat, amelyek a fekete rétegen még elkezdődnek, de az alatta található patinával borított fémes felületen már nem láthatók (5. kép). Találtunk az égett rétegben a készítés­technikára utaló jeleket, szerszámnyomokat is. így minden kétséget kizáróan kide­rült, hogy a tárgy eredeti felülete ez az égett, szinteres, fekete réteg, mely rengeteg információt őriz, tehát nem szabad eltávolítani. Ezt a következtetést később a rönt­gendiffrakciós vizsgálat is megerősítette. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom