Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai
Műtárgyvédelem 34 4. kép. Felhólyagosodott, elolvadt felület a 118. számú bokaperecen. Fig. 4. Blistered, melted surface on the anklet No. 118. 5. kép. A bekarcolt díszítmények az égett rétegben láthatóak, az alatta található patinával borított felületen nem folytatódnak. Fig. 5. Engraved ornamental motives were found on the burnt layer, which could not be seen on the patinated surfaces underneath. ólomtartalom. A továbbiakban megolvadnak, összeráncosodnak, de a tárgyak még tartják eredeti formájukat (4. kép). Végül elveszítik alakjukat, összezsugorodnak, elolvadnak. A máglyán elfoglalt helyüktől függően nem egyenletesen érte őket a hő, így különböző mértékben olvadtak meg. Mindegyik bokaperec felületén megfigyelhető az égetés következtében létrejött repedezett, lemezesen felváló, fekete kormos réteg, amely alatt patinával borított felület látható. Ez a jelenség a másodlagos hatások eredménye. A másodlagos hatások a földben töltött évszázadok során jelentkeznek: ide tartozik a nedvesség és a talaj kémiai hatása vagy a mezőgazdasági művelés (például a műtrágyázás) okozta károsodás. Mivel az égés során teljesen átalakult külső réteg átengedi a nedvességet és egyéb hatásokat a fémmaghoz, így azon patina képződhet - az eredeti felszínnek megfelelő réteg alatt. A lazán kötött földes szennyeződések eltávolítása után a szabad szemmel, illetve sztereomikroszkóppal történt szemrevételezés során a tárgyak felületi struktúráját vizsgáltuk. Bizonyítékot kerestünk arra, hogy a mindhárom leletcsoport felületét borító, a hamvasztásból származó fekete, égett réteg külső felülete megfelel az eredeti felületnek, nem pedig a hamvasztás során vagy a földbekerülést követően rakódott a tárgyakra. Ennek bizonyítékait meg is találtuk, olyan díszítőmotívumokat, amelyek a fekete rétegen még elkezdődnek, de az alatta található patinával borított fémes felületen már nem láthatók (5. kép). Találtunk az égett rétegben a készítéstechnikára utaló jeleket, szerszámnyomokat is. így minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a tárgy eredeti felülete ez az égett, szinteres, fekete réteg, mely rengeteg információt őriz, tehát nem szabad eltávolítani. Ezt a következtetést később a röntgendiffrakciós vizsgálat is megerősítette. 136