Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra: Egy bőrcserző céh 19. századi vaslemezre festett szállásjelvényének restaurálása
Műtárgyvédelem 34 nem volt bizonyos, ezért elsősorban a szállásjelvény alaplemezének vizsgálata volt szükséges. Továbbá a tábla több helyen sérült, hiányos volt, kiegészítéséhez mindenképpen szükséges volt kideríteni, hogy az eredeti fémalapot alkotó vas valóban bádog-e, van-e rajta más fémből készült bevonat. A megvizsgált mikroméretű minták a lemez oldalából, illetve a lemez felületéről származtak. Az ezeket tartalmazó tönk pásztázó elektronmikroszkópba (SEM) került, ahol elektronsugárral gerjesztették az elemezni kívánt felületet. A minták számítógépes azonosításával, illetve mennyiségük meghatározásával (az elektronsugaras mikroanalízis ener- gia-diszperzív változata, EDS) minőségi és mennyiségi elemanalízis végezhető. Esetünkben, mivel a vizsgált részek felülete nem volt teljesen sík és sima, a minőségi mellett csak ún. félmennyiségi (nagyságrendeket tükröző) vizsgálatot lehetett végezni, de ez nem befolyásolta a végeredményt. A mérési eredmények alapján, a vaslemezen nem volt található sem cink, sem ón, tehát a műtárgy leíró kartonján szereplő, a tábla alapanyagára vonatkozó „bádog” megnevezés nem pontos. A szállásjelvény alaplemezének anyaga vas.4 A festékrétegek keresztmetszetének elektronsugaras mikroanalitikai vizsgálata5 Az elektronsugaras mikroanalízisre azért is szükség volt, hogy a felhasznált festékek és alapozórétegek anyagi összetételéről is információkat szerezzünk. Ezáltal a díszítmények előállításának módja is értelmezhetővé vált. A vizsgálathoz előkészített csiszolatokról - megkönnyítve az elektronsugaras mikroanalitikai elemzést — először polarizációs mikroszkóppal felső megvilágításban, UV sugárzásban és átmenő polarizált fényben is készültek felvételek. A keresztmetszet csiszolatok mikroszkópos vizsgálatával felderíthetővé vált, hogy a bebarnult, viaszos réteg miatt alig látható festékrétegeknek milyen az eredeti színképe, mennyi átfestést takarnak, és ezek közül melyek adhatták a tárgy eredeti színképét. Láthatóvá vált a festett rétegek feletti védőrétegek száma és vastagsága, az alapozóréteg összetétele, valamint hogy milyen kapcsolat van a különböző rétegek és átfestések között. Vizsgálati eredmények Az „A” oldalon lévő ábrázolás hátteréből vett minta sztereomikroszkópos, felső megvilágításban készült felvételén jól látható, hogy az eredeti festményt valószínűleg többször átfestették (3. kép). A lumineszcens felvételen (zöld szűrővel, 4. képsor) láthatóan egy sötétebb és egy világosabb áttetsző réteg különül el a festett rétegek felett. All. réteget - mivel a táblát eredetileg kül téren használták -, valószínűleg 4 A vizsgálat során a mintákról készült SEM kép, illetve a hozzá tartozó spektrum és táblázat a diplomadolgozat „Mellékletek” c. fejezetben található. 79. p. 5 A számos elemzett keresztmetszet csiszolatok közül csak a két leginformatívabb kerül közlésre a cikk meghatározó terjedelme miatt, a többi elemzése a diplomadolgozatban megtalálható. 168
