Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra: Egy bőrcserző céh 19. századi vaslemezre festett szállásjelvényének restaurálása
Havasi Dóra Z. • Egy bőrcserző céh 19. századi vaslemezre festett szállásjelvényének restaurálása Az „A” oldal hátteréből vett II/3. minta elemzése: Rétegszerkezet: 12. világossárgás, áttetsző védőréteg 11. sötétebb védőréteg 10. újabb kék réteg 9. fehér alapozóréteg (szemcsékkel) 8. vékony lumineszcens réteg 7. világoskékes réteg 6 . zöld réteg 5. mustársárga réteg 4. kék réteg 3. vörös festékréteg 2. még ép vas réteg-fekete 1. rozsdaréteg 3. kép. Az „A”II/3. minta keresztmetszet-csiszolatának sztereomikroszkópos felvétele. Fig. 3. Cross- section of the sample “A”II/3, stereo-microscopic photo. védőrétegként vihették fel. A legfelső, 12. réteg, minden bizonnyal a tárgy utólagos konzerválásakor került a felületre. A szabad szemmel zöldnek tűnő háttérszín valaha kék volt - ez a 10. réteg a két felső védőréteg alatt. A szín elváltozásának oka a felső, viaszos rétegek sárgás-barnás elszíneződése lehet, mely optikailag változtatja zöldre az alatta lévő kék festékréteget.6 Az utolsó átfestés előtt egy vastag, fehér alapozóréteget vittek fel a felületre (9. réteg), melynek alapanyagában sok ólmot és báriumot lehetett kimutatni. Ebből arra következtettünk, hogy alapozórétegként ólóm-fehér és barit-fehér keverékét használták. A vastag alapozás (9. réteg) alatt egy vékony, lumineszkáló réteg fedezhető fel (8. réteg), nagy valószínűséggel ez a korábbi festés védőbevonata. Mivel az eredeti festés feltárásának lehetőségét elvetettük (melyről a későbbiekben ejtünk szót), a legutolsó alapozás alatti rétegek elemzésére nem került sor. A polarizált fényben készített felvételen, illetve a röntgentérkép elemzésekor is bizonyossá vált, hogy a legalsó, 1. réteg a vas alaplemez korrodálódott része. A 2. réteg egy egységes homogén fekete csíkként jelenik meg a normál fényben és a zöld szűrővel készített lumineszcens felvételeken. Mindkét réteg vörös színnel lumineszkál, a polarizált fényben pedig fémesen csillog, mint a fémek általában. Az EDS vizsgálat ezekben a rétegekben nagy mennyiségű vasat mutatott ki. Nagy valószínűséggel ezek a rétegek azok, amelyekre az eredeti festés került — alapozás nélkül. Az EDS vizsgálat három, kék színhez köthető elemet is azonosított a rétegben (vas, réz és kobalt), a FTIR elemzés alapján pedig berlini kék (FeJFelCNOJ, ferri-ferro-cianid) is lehet a pigmentben. Az eltett minták további elemzése adhat választ arra, hogy valójában milyen kék festéket vagy festékkeveréket használt a festő. A vizsgálati dokumentációt ld. a diplomadolgozat „Mellékletek” c. fejezetében. 80. p. 169
