Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai
Műtárgyvédelem 34 A település és a temető a leletek alapján a La Téne B korszakban létesült a Kr.e. IV. század végén és nagyjából 100-150 évi fennállás után a La Téne C korszakban, a Kr.e. II. század kezdetén hagyták el. Ez a folyamat békés körülmények között ment végbe, ugyanis erőszakos cselekményekre utaló nyomok nem kerültek elő a feltárások során5. A település elnéptelenedésének oka feltehetően a térségi településszerkezet megváltozása lehetett, ugyanis az oppidumok (erődített telepek) kialakulása ebben a korszakban kezdődött meg. A Kr.e. III.-II. századi kelta temetőkben a hagyományos „csontvázas” temetkezés mellett hamvasztásos rítusú sírokkal is találkozhatunk. A kelták elképzelései szerint a halál egy hosszú élet közbülső szakaszát jelentette, amely lélekvándorlás vagy túlvilági élet formájában tovább folytatódik. Ennek megfelelően, arra az időszakra, amit a halottak szerintük a sírban vagy a túlvilágra utazással töltenek, ellátták őket személyes felszereléssel és élelmiszerrel.6 7 A felszerelési tárgyak edények és hétköznapi használati tárgyak (például ékszerek) voltak, a férfiak esetében a fegyvereket is a sírba helyezték. Hamvasztásos temetésnél a tárgyakat a máglya mellé vagy a máglyára tehették. Az utóbbi esetben a fémtárgyak sokszor deformálódtak (a viszonylag vékony falú hólyagos bokapere- cek részben meg is olvadtak), míg a kerámiatárgyakon a másodlagos égetés jellegzetes nyomokat hagyott. Maga a máglya lehetett a sír közelében - ilyenkor a hamvakat és a tárgyakat összeszedték és a sírba helyezték; míg a másik módszer szerint közvetlenül a sír mellé vagy fölé rakták a máglyát és a maradványokat a sírba kotorták'. A Sajópetri melletti temetőben, ahonnan a cikkben szereplő tárgyak származnak, az előbbi módszert alkalmazták: a hamvakat edényekbe rakták, a mellékleteket pedig melléhelyezték8. A bokapereceken látható textilmaradványok arra utalnak, hogy azokat a sírba valamilyen szövetbe vagy ruhadarabba csomagolva rakták. Ebben a temetőben férfiakat és nőket is temettek hamvasztásos rítus szerint. A 118., 163. és 167. sírok, melyekből az általunk restaurált tárgyak előkerültek, a temető gazdag temetkezéseihez tartoznak9. Hólyagos kar- és bokaperecek A keleti keltaság tipikus ékszerei a bronzból öntött hólyagos kar- és bokaperecek. Ezek a női viselet részét képezték és a kelta művészet „plasztikus stílus” elnevezésű korszakában jelentek meg. A stílus kialakulásában - amely a Kr.e. IV. sz. utolsó harmada és a Kr.e. III. sz. első negyede közé tehető — úgy tűnik, nagy szerepet játszottak a mai Csehország területén található műhelyek10. A kelta fémművesség technikai hát5 Szabó 2007, pp. 333-334. 6 Szabó 2005,103. p. 7 Szabó 2006,62. p. 8 Szabó 2006,63. p. 9 Szabó 2007b, 268. p. 10 Szabó 2005, pp.144-145. 132
