Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Vincze Petronella: Felső-Magyarországról származó, kéttornyú templomot formázó betlehem restaurálása

megoldásnak. A kezelésnél figyelembe kellett venni a nedvességnek a tárgy különböző anyagaira gyakorolt hatását. A betlehem alapját faváz adja, ami nem tűri a túlzott vizes kezelést, ezért egy kíméletesebb nedvesítéssel történő le­választás tűnt a legalkalmasabbnak. Sympatex3 féligáteresztő membránnal pakolást készítettünk: a nedvesítendő felületre Sympatex-fólia került membrános felével, erre csapvízzel átitatott papír­vatta, amit polietilén fólia fedett le. Mivel a kezelés idején a helyiség páratartalma meglehetősen alacsony volt, és a tárgy térbelisége folytán egyszerre csak egyik oldalán lehetett a leválasztást elvégezni, ezért szükséges volt az egész betlehe­met polietilén fóliába burkolva egyenletesebb körülményeket biztosítani a tárgy közvetlen környezetében. Körülbelül 8 óra elteltével a Sympatex alatti felület át­nedvesedett. A ragasztóanyag (enyv) meglazításához melegítésre volt szükség. Az átnedvesített borítópapírt forró levegővel, helyileg 40 °C-ra melegítve, a pakolást mindig csak az adott területen részlegesen megbontva történt a leválasztás. A kibontott felület kiszáradását folyamatos vízpára helyi fúvatása akadályozta meg. Ennek során ultrahangos párásító és fűthető ultrahangos porlasztó berendezés együtt, illetve felváltva került felhasználásra (4. kép). Mivel a tárgyat borító papír meglehetősen töredezett, málló volt, és az egymáson fekvő darabok nehezebben nedvesed- tek át, ezért a leválasztást óvato­san, festöspatulával alányúlva, csak szakaszosan lehetett vé­gezni. A nagyobb darabok moz­gathatósága, valamint a szétsza­kadás megakadályozása érdeké­ben poliészter lapokat fektettünk a felemelt papírokra, így azok együtt leemelhetök voltak. A már felemelt kisebb felületek vissza- ragadását szilikonos papír alá- csúsztatása akadályozta meg (4. kép). A leválasztott borítópapí­rok alól az egymástól nehezen elkülöníthető előző borítások ma­radványai, illetve azok nyomai kerültek elő. A kapuszárnyak borítópapír­jának lebontásához Sympatex- szendvics készült. Az átnedvesedett borítópapírok leválasztása így könnyen sikerült. A kapuszárnyakon található, különböző korokból származó borítóanyag egyszerre lebontható volt, ezek szétválasztása a vizes kezelés során történt. Az átnedvesedett fa vetemedését elkerülendő a kapuszárnyak lenehezítve, szűrő­papírok között száradtak ki. A leválasztás után nyílt lehetőség a papírok mosására. A Vetexre4 fektetett papírok először langyos, majd az enyvmaradványok leoldása érdekében meleg, körülbelül 40 °C-os vízben áztak. Ezután többszöri langyos vizes merítés követ­kezett. A savtalanítás pH 9-re beállított kalcium-hidroxid vizes oldatában, 20-30 percig tartó áztatással történt. Ezután a papírok, szívópapírra fektetve, a levegőn 4. kép A papírcserepek leválasztása fűthető párásító berendezés segítségével. Fig. 4. Lifting of the paper tiles with the help of a heatable humidifier. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom