Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Fuchs, Robert: Ragasztók a papírrestaurálásban : új ismeretek készítésükről és felhasználásukról
lulóz-molekulára célzottan kiválasztott hidrofil és hidrofób oldalláncokat visznek föl, hogy új tulajdonságokkal rendelkező ragasztókat állítsanak elő. így sokféle cellulóz-éter készíthető, amelyek meglehetősen ellenállóak a penésszel szemben. Közülük azonban csak néhány használható a papírrestaurálásban, mint pl. a Tylose MH és a Culminal.néven ismert alkil-cellulózok. A Klucel néven forgalmazott hidroxipropil-cellulóz típusú temékek nem csak vízben oldódnak, hanem többféle szerves oldószerben is, így olyan felületeken is alkalmazhatók, amelyek nem érintkezhetnek vízzel. Restauráláshoz csak az élelmiszeripari tisztaságú F- típusok, mint az EF, KF stb. használhatóak, melyek tisztított, ionos sót nem tartalmazó változatok. Napjainkban a módosított keményítő különböző típusai is kaphatók a kereskedelemben, ezek azonban a papírrestaurálásban kevésbé sikeresek, mint a módosított cellulóz termékek. Az enyveket és keményítőket már a XIX. században is módosították, azaz „keményítették” timsóval (kálium-alumínium-szulfát). Ezáltal a ragasztók vízben kevésbé oldódtak, és a későbbiekben a ragasztás szinte teljesen oldhatatlanná vált. Mivel teljes grafikai gyűjteményeket kasíroztak föl ezzel a ragasztóval rossz minőségű kartonokra, a mai restaurátoroknak sok problémát okozhat e grafikák leválasztása. A ragasztóerő változása a keverékekben Az enyvek nagy ragasztóereje megváltoztatható, ha keményítővel keverik össze. A keverék hasznos lehet a könyvgerinc enyvezésénél, mert így később könnyebb eltávolítani a gerincről a bőrborítást. Öregedve azonban, ezek a keverékek gyakran még jobban megkötnek. Hasonlóképpen, műgyanták és keményítők keveréke az öregedés során visszaoldhatatlanná válhat, és az ilyen ragasztóval laminált lapok néhány év után gyakran össze is tapadnak. A ragasztóerő változása a ragasztó készítésekor A ragasztók készítése során, a ragasztók későbbi tulajdonságait meghatározza a polimer-láncok széttördeléséhez vagy újrarendeződéséhez vezető folyamat. A főzési hőmérséklet, a mikrohullámú sütő használata, az elkészítés ideje és a keverési mód mind képes a ragasztó tulajdonságait megváltoztatni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a penészedésre való hajlamot, hanem a behatolási képességet, a viszkozitást és a ragasztóerőt is befolyásolhatja a készítés módja és körülményei. A különböző készítési módokat nagyon körültekintően kell elemezni és értékelni, hogy a restaurálás céljainak leginkább megfelelő tulajdonságok alakuljanak ki. Vizsgálati lehetőségek A ragasztók rugalmasságát, valamint a szakítással és nyújtással szemben mutatott ellenállását ragasztófilmeken vagy összeragasztott próbamintákon lehet vizsgálni. A szakítóerőt mérő készülék az erőt két irányban méri, egy gumilabda felfújásával. Az erő, amely a papír vagy a filmréteg felületének elszakadásához vezet, kilopascalban mérhető. A mérés elvégzéséhez azonban a ragasztókból öntéssel filmet kell készíteni, ami nem minden ragasztó esetében tehető meg. Ilyenkor a ragasztóval próbamintákat kell összeragasztani. 81
