Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Fuchs, Robert: Ragasztók a papírrestaurálásban : új ismeretek készítésükről és felhasználásukról
A ragasztóréteg azonban gyakran erősebb, mint a papír, ezért a papír már a ragasztó réteg szétválása előtt elszakad. Keményítő-ragasztókkal ezért (a papírnál lényegesen erősebb) ejtőernyő-vászonból vágott csíkokból készítették a mintákat. Két csíkot az egyik végükön összeragasztottak, majd a csíkok két szabadon lévő végét befogták a vizsgáló berendezésbe, és azokat növekedő erővel, két irányban addig húzták, amíg az összeragasztott felületek között a ragasztó belülről szétvált. Ezek után értékelték a mért húzóerő nagyságát. Az öregedéssel együtt járó változásokat klímakamrában való mesterséges öregítéssel lehet mérni (a kamrában a klíma 45 percenként változik). UV-sugár- zás alkalmazásával a fény károsító hatása mutatható ki. Eredmények Az utóbbi 15 évben a kölni főiskola restaurátorképző tanszékén sok hallgató dolgozott ragasztók vizsgálatán; néhány eredményt az alábbiakban ismertetünk. Többször foglalkoztak a rongypapír hordozó szakadásainak és hiányainak japánpapírral való megragasztásával. Egyértelmű volt, hogy a helyesen elkészített búzakeményítő lehet a legmegfelelőbb ragasztó. A különböző módon (másmás hőmérsékleten, különböző főzési időkkel, vízfürdőn vagy mikrohullámú sütőben készítve, a kész ragasztót szőr szitán átpasszírozva) készített búzakeményítő ragasztó-mintákat vizsgálták. A legfontosabb eredmény az volt, hogy a legjobb keményítő ragasztó folyamatos keverés mellett, 30 perces főzéssel állítható elő. A legnagyobb ragasztó erővel az a keményítő ragasztó rendelkezett, amelyet szőr szitán legalább háromszor átpasszíroztak. A mikrohullámú sütőben történt elkészítés nem adott jó eredményt; a sütő csupán az egy nappal előbb főzött és egy éjszakára hűtőben tárolt keményítő újramelegítésére volt alkalmas. A jól elkészített keményítő ragasztó hűtőszekrényben (4-8 °C-on) legalább négy napig eltartható anélkül, hogy ragasztóerejéből veszítene, Szobahőmérsékleten azonban már 72 óra elteltével drámaian csökkenhet a ragasztó kötöereje. Az összes tanulócsoport vizsgálta a keményítő ragasztó viselkedését nem csak rongypapíron, hanem mázolt papírokon is. A szakadások megragasztására a mázolt papír esetében nem alkalmazható nagy víztartalmú ragasztó, mert rán- cosodást okozhat. Ezért az etanolban vagy más szerves oldószerben, illetve etanol és víz 1:1 arányú elegyében oldott alkil-cellulóz a legjobban használható ragasztó ehhez a papírhoz. Nagyon jók voltak a tapasztalatok a Klucel EF 15%- os oldatával, sőt, még a Paraloid B72 toluolos oldatával is. Egy másik kutatást egy XVIII. századi herbárium szárított növénymintái felragasztásának szenteltek, hogy megtalálják az erre a célra legmegfelelőbb ragasztót. Ehhez több különböző terméket teszteltek olymódon, hogy szárított fehér akácfa leveleket ragasztottak fel vele papírra. A ragasztáshoz a vízben oldott 25%-os Klucel EF bizonyult megfelelőnek; a növény leveleit ezzel a ragasztóval tartósan és rugalmasan fel lehetett ragasztani a régi kötet lapjaira. A papír utánenyvezése A papír utánenyvezéséhez keményítő ragasztót vagy metil-cellulózt használtak, de a zselatint és a halhólyag-enyvet is kipróbálták. Normál papírlapok esetében elfogadhatóan növekedett a papír szilárdsága, papíröntés utáni utókezelésként azonban, az enyvezés nem sokat segített. Az öntött cellulóz-rostok csak az öntött foltra felragasztott vékony fátyolpapírral stabilizálhatok. 82
