Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Liszewska, Weronika: Japán poliszacharid ragasztók : búzakeményítő és funori elméletben és gyakorlatban
Japán poliszacharid ragasztók - Búzakeményítő és Funori* Weronika Liszewska A különböző növényekből kivont keményítők tulajdonságai mind megjelenésben, mind összetételben eltérnek egymástól. A japán kasírozó műtermekben használt, legjobb minőségű, nagy tisztaságú búzakeményítő a jin-nori, melyet fel- használásig nedves formában tárolnak. Az, hogy a búzakeményítő pépet japán kasírozó mesterek generációkon át használták, bizonyítékot jelent arra, hogy hosszú távon biztonságos ragasztóanyagnak tekinthető mind papírhoz, mind selyemhez. Azonban a kevésbé finomított japán keményítőknél megfigyelték, hogy hajlamosak színvesztésre és töredezésre1. Annak érdekében, hogy a shofu alkalmasságát teszteljük - mely Európában por alakban szerezhető be -, vizsgáltuk összetételét, tulajdonságait és öregedésállóságát. A hagyományos japán kasírozási módszer során és a kézirattekercsek konzerválásakor természetesen öregített búzakeményítőt használnak, hogy megváltoztassák annak tulajdonságait. A furu-nori - az „öregített paszta” - rugalmasságáról, gombákkal és baktériumokkal szembeni ellenállóképességéről híres2, bár néhány szerző azt állítja, hogy a rugalmassága nem igazán javul e természetes módosítás következtében3. Azok a korábban publikált módszerek, melyek a búzakeményítő rugalmasságnövelésének érdekében, restaurálási célokra, annak szabályozott lebontásával foglalkoztak, nem tartalmaztak a tulajdonságokra és a stabilitásra vonatkozó méréseket.4 A funori (Funoran) egy vörös algából nyert ragasztó anyag, melyet Japánban többféle célra használtak. Hosszú ideje használják a nyugati restaurátor műhelyekben (az utóbbi időben módosított formában JunFunori® néven) a felváló festékrétegek rögzítésére. Jelen tanulmányban a papír- és a selyem-restaurálási gyakorlatban való felhasználási lehetőségeit kutattuk. Tulajdonságai és öregedés-állósága hasonlóak a shofu pasztához és annak módosított változataihoz. A kísérlet kémiai háttere A keményítő glükóz monomerekből álló természetes polimer, szén, hidrogén és oxigén 6:10:5 arányban építik fel. A legtöbb keményítő két poliszacharid típus keverékét tartalmazza: alapvetően lineáris amilóz, mely 1,4 kötésekkel összekapcsolódó a-D glükopiranóz egységekből áll, és a sok elágazású amilopektinből, mely rövid, 1,6 kötésekkel kapcsolódó5 amilóz láncokat tartalmaz A keményítőt kondenzált glükóz polimernek is tarthatjuk, mert savas hidrolízis és bizonyos enzimek hatására glükóz keletkezik belőle. A keményítők módosítását 43
