Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Nguyen, Thi-Phuong: A zselatin mint ragasztóanyag : egy ígéretes anyag rövid bemutatása
A zselatin, mint ragasztóanyag Egy ígéretes anyag rövid bemutatása Thi-Phuong Nguyen Bár széles körben használják, a zselatin kémiai és fizikai tulajdonságai nem eléggé ismertek a papírrestaurátorok körében. Ragasztási tulajdonságai nagyon sokoldalúak, melyeket az anyag származása határoz meg. Befolyással van rájuk az állat kora, fajtája, valamint, hogy a csontból vagy bőrből készítették-e. Szintén meghatározó tényező a kivonás módja (lúgos vagy savas kezelés), időtartama és hőmérséklete. A különböző zselatin típusoknak különbözőek a megjelenési és a ragasztási tulajdonságai. Lehetnek különbségek az állagukban és a hosszútávú stabilitásukban, beleszámítva a színváltozásokat és a rugalmasságot. Jelen tanulmány röviden bemutatja a zselatin kémiáját és ennek következményeit a ragasztó fizikai és ragasztási tulajdonságaira. Célja, hogy választ adjon néhány, elsősorban grafikai és fotó dokumentumok restaurálásakor felmerülő kérdésre. A zselatin eredete és összetétele A zselatint napjainkban a gyógyszer-, élelmiszer- és fotó-iparban használják, valamint műtárgyak restaurálásában, pl. a papír- és könyvrestaurálásban. Kiindulás szempontjából a különböző zselatin típusok ugyanabból az anyagból származnak: a kollagén részleges hidrolíziséből származó fehérjéből. A kollagén A kollagén a leggyakoribb fehérje a gerinces állatokban, a kötőszövet, a bőr és a csont legfontosabb fehérjéje. Ahogy minden fehérje, a kollagén is kovalens pep- tid-kötésekkel összekapcsolódott aminosavakból (AS) áll1. Azonban a kollagén nagyon különleges, a glicin (Gly), prolin (Pro) és hidroxi-prolin (Hyp) aminosavak aránya nagyon kimagasló és az összes aminosav tartalomnak több, mint 50%-át teszik ki. Az aminosavak száma és kapcsolódási sorrendje adja a polipeptid lánc elsődleges szerkezetét. A kollagénben minden egyes polipeptid lánc kb. 1000 aminosavat tartalmaz és a molekulasúlya majdnem 95,000 g/moh1. A legtöbb fehérjében a polipeptid láncok 3 dimenziós struktúrába rendeződnek. A strukturális rendezettség ezen alakzatait vagy arányát nevezik másodlagos szerkezetnek, mely arra utal, ahogy a molekula elhelyezkedik a térben. Egy fehérje harmadlagos szerkezete megegyezik a 3 dimenzióban elrendezett 15
